Jó eredmények a génmódosított élőlények terén – gyenge eredmények klíma- és energiapolitikából értékelte a Magyar EU-elnökség első felét a Greenpeace.
Holnap lesz a hathónapos magyar soros EU-elnökség félideje, ebből az alkalomból a környezetvédelmi szervezet visszatekintett az elmúlt három elnökségi hónapra. A Greenpeace üdvözli Magyarország munkáját a génmódosított (GMO) élőlények visszaszorításáért, de nem tartja túl lelkesítőnek, amit klíma és energiapolitikában eddig elértek.
A Greenpeace Magyarország EU szakértője, Vetier Márta elmondta: „Egy évtizedben egyszer adatik meg, hogy egy ország az EU-elnökeként nyomot hagyjon az Európai Unió színpadján. A klímavédelem terén azonban bőven van még mit tennie a magyar elnökségnek. Adott a lehetőség, hogy Magyarország Európát tisztább és biztonságosabb energiarendszer és magasabb klímavédelmi célok felé vezesse, s ezzel energiabiztonságot és munkahelyeket teremtsen a kontinensen.”
A magyar kormány, az EU elnökeként, határozottan kiáll egy olyan európai GMO szakpolitika mellett, amely az elővigyázatosság elvén alapszik – ezt az álláspontot a Greenpeace üdvözli. Továbbá, magyar vezetéssel folynak a viták, hogy hogyan és milyen indoklással tilthatják be a tagországok a GM növények termesztését. A Greenpeace szerint a magyar EU-elnökség feladata elérni, hogy egészségügyi és környezetvédelmi aggályok alapján is tiltani lehessen a GMO-k termesztését.
Klímavédelem terén viszont Magyarország nem elég határozott vezetőnek bizonyult eddig: a hónap elején hét európai környezetvédelmi miniszternek kellett felszólítani nyilvánosan az Uniót, hogy vállaljon 2020-ra 30 százalékos kibocsátás csökkentést. A Greenpeace felszólítja Magyarországot, hogy csatlakozzon ezekhez a tagállamokhoz, éljen a vezetői szereppel és fordítsa az EU-t egy ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzés felé.
Az EU most kezd tárgyalni a hosszú távú energiastratégiájáról, és Magyarországnak módja van Európát egy teljes egészében megújuló és energia-hatékony jövő felé vezetnie. Hogy ez megvalósulhasson, április elején, Gödöllőn, az energiaügyi miniszterek informális tanácskozásán tovább kell jutni az eddigi szépen csengő, de üres állításoknál és azt a forgatókönyvet kell célul kitűzni, mely szerint 2050-re 100 százalékig megújuló forrásokból kell származnia az EU-ban felhasznált energiának.
Nem bízik az uniós atomerőművek stressztesztjében a Greenpeace. A Paksi Atomerőműből szerintük hiányoznak fontos berendezések, sebezhető terrortámadások esetén, komoly sérüléskor nő a sugárzó anyagok kikerülési veszélye, az élettartamhosszabbítás kockázatos, és tektonikailag a közepesen aktív-aktív zónában fekszik.
