A Kazinczy-díjat a szép magyar beszéd népszerűsítése, az anyanyelv ápolása terén kifejtett eredményes munkáért, a Péchy Blanka-díjat pedig az anyanyelvi mozgalom támogatásáért ítélik oda minden évben.
Az anyanyelv a nemzeti kultúra éltető eleme, amely összekapcsol múltat és jelent, és egy közösségbe fogja össze mindazokat, akik anyanyelvükön tanultak meg gondolkozni, érezni, akik ezen a nyelven fogadtak hűséget, akikből ezen a nyelven fakadt elő öröm és bánat, akik számára létezik anyaország és anyaföld.
Egri, balassagyarmati és sátoraljaújhelyi tanár vehette át idén a szép magyar beszéd népszerűsítéséért, az anyanyelv ápolásáért odaítélt Kazinczy-díjat, az anyanyelvi mozgalom támogatását elismerő Péchy Blanka-díjban egy balassagyarmati és egy mosonmagyaróvári pedagógus részesült.
A Kazinczy Ferenc nevét viselő, az 1966-os indulás óta Győrben megrendezett Szép Magyar Beszéd Verseny Kárpát-medencei döntőjének vasárnapi záróünnepségén elhangzott: a másfél száz határon innenről és túlról érkező versenyzőnek összesen 35 Kazinczy-emlékérmet adott át teljesítményéért Balázs Géza, Wacha Imre és Kováts Dániel bírálóbizottsági elnök.
Ez évben a Kazinczy-díjat Batári Antal, az egri Dobó István Gimnázium tanára, Pásztor Sándorné, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium magyar–ének-zene szakos pedagógusa és Végsőné Fazekas Aranka, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Általános Iskola Jókai Mór Tagintézmények magyartanára vehette át.
Péchy Blanka-díjban Hevérné Tácsik Klára, a balassagyarmati Szondi György Szakközépiskola és Kissné Németh Éva, a mosonmagyaróvári Hunyadi Mátyás Szakközépiskola magyartanára részesült ebben az évben.
Pénteken Kazinczy Ferenc győri mellszobrának megkoszorúzásával vette kezdetét az íróról, költőről, nyelvújítóról elnevezett Szép Magyar Beszéd Verseny Kárpát-medencei döntője. „Tudjuk, a közös anyanyelv tart össze bennünket, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarokat” – emelte ki a városháza dísztermében tartott megnyitó beszédében Wacha Imre főiskolai docens. A bírálóbizottsági elnök „a jó szót szólók ünnepeként” beszélt a háromnapos, idén 49. alkalommal megrendezett eseményről, amelynek „legfontosabb munkása” az a másfél száz diák, aki megméreti magát, valamint az őket felkészítő tanárok köre.
A versenyprogramban szabadon választott és kötelező, helyben megismert szövegek felolvasása mellett nyelvi feladatok megoldása szerepe.
