Leonardo da Vinci, Don Quijote és a demokrácia az Európa-toplista élén. Mi az, ami igazán összeköt bennünket, európaiakat?
Leonardo da Vinci a legfontosabb európai képzőművész, az európai irodalom legmegrendítőbb alakja Don Quijote, és a világkultúrához Európa legfontosabb hozzájárulása a demokrácia – vélték azok a szavazók, akik részt vettek a 25 éves Goethe Intézet 24 nyelven, 30 európai, illetve Európával szomszédos országban végzett internetes közvélemény-kutatásában. Az internetes szavazás több mint 22 ezren vettek részt.
Mi az, ami igazán összeköt bennünket, európaiakat?
A felmérésben résztvevőknek – pénzügyi válságtól meg védernyő-vitáktól függetlenül – a kultúra jut legelsőként eszébe a „Mit jelent Önnek Európa?” kérdésre, ugyanakkor sokan hisznek a közösség és a mozgásszabadság összekovácsoló erejében is.
Európa legjelentősebb hozzájárulása a világkultúrához a szavazók szerint a demokrácia, tőle csak kevéssel maradt le a klasszikus zene és a könyvnyomtatás. A franciáknak ennél a kérdésnél leginkább az emberi jogok nyilatkozata, az olaszoknak pedig a képzőművészet jutott az eszébe, a magyaroknak a könyvnyomtatás után pedig a gőzgép, a golyóstoll és a gyufa. A legtöbb magyar szavazó a kulturális sokszínűség, a közösség és a haza mellett voksolt ennél a kérdésnél
Melyek a kulturális Európa-toplista eredményei?
A legjelentősebb európai épületet firtató kérdést a résztvevők nemzeti hovatartozásuk szerint igen sokféleképpen válaszolták meg. Összesítésben ugyan az Eiffel-torony végzett az első helyen (25%), a görögök javarészének azonban az Akropolisz a legfontosabb. Az olaszok a Colosseumot tartják a legjelentősebbnek, a franciák viszont a Brandenburgi kaput. Mi sem lógunk ki a sorból: első nálunk is az Eiffel-torony, második a Colosseum, harmadik a Szent Péter Bazilika, negyedik az Európai Parlament, ötödik pedig az Országház.
Az egyöntetű európai filmkánon
Film kérdésében sokkal nagyobb volt a szórás. A felmérésben résztvevők számára mindenesetre Roberto Benigni Az élet szép (8%), Florian Henckel von Donnersmarck Mások élete (6%) és Jean-Pierre Jeunet (5%) Amélie csodálatos világa c. alkotása a három legfontosabb európai film.
A magyar résztvevők sorában ugyancsak ez a három film viszi a prímet, igaz, más sorrendben: Amélie az első, a Mások élete a második, az Élet szép pedig a harmadik. Szabó István Mephistója pedig a 8. helyen végzett.
Az európai irodalom legelragadóbb alakját kereső kérdésnél Cervantes antihőse, a szélmalomharcos Don Quijote vitte el a pálmát. Nálunk Faust, a Kis herceg és Anna Karenina.
A legjelentősebb európai képzőművésszé Leonardo da Vincit választották a felmérésben részt vevők (25%), a második helyen Picasso végzett (11%). Nálunk a sorrend: Leonardo, Picasso, Michelangelo.
A legfontosabb európai politikusok rangsorát Angela Merkel (18%) és Winston Churchill (14%) vezeti. A magyaroknál Churchill az első, Merkel a második. A többi európai ország is Churchillnek juttatja a pálmát, két kivétellel: a franciák de Gaulle-ra (20%), a törökök Atatürkre (10%) a legbüszkébbek.
A legnagyobb európai sportolót firtató kérdésre a szerbek 72%-a világranglista-első teniszezőjük, Novak Đoković nevével felelt. Így aztán az összértékelésben is neki jutott az első hely, mögötte Michael Schumacher és Roger Federer végzett. A németeknek Steffi Graf a legfontosabb sportoló, nekünk Puskás Ferenc és Egerszegi Krisztina.
A legjobb konyhával a válaszadók 42%-a szerint Olaszország dicsekedhet. Sokan ugyanakkor jobbnak találják saját főztjüket – a portugálok, spanyolok, franciák és görögök zömének a hazai ízek jönnek be. Mi, magyarok is a magyar konyha mellett voksoltunk.
Mennyire fontos Európa?
Mennyire érzi magát európainak?, azaz az európai identitás kérdésére a többség azt válaszolta, hogy „ízig-vérig” európainak érzi magát, a sort a franciák vezették 74 százalékkal. De a magyar, portugál, dán, holland szavazók többsége és a német résztvevők közel fele ugyancsak ízig-vérig európainak vallja magát.
Európa jövőjét a résztvevők többsége „jónak” vagy „nagyon jónak” ítéli meg. A litvánok, bolgárok és szerbek kiváltképp derűlátóak e tekintetben. A németek nagyobb hányada ugyancsak pozitívan tekint földrészünk jövőjére (51% „jó”, 8% „nagyon jó”). Nem túl meglepő az sem, hogy a válság által erősen sújtott országokban máshogy látják e kérdést: a spanyolok többsége például „elmegy” vagy egyenesen „rosszak a kilátások” minősítéssel felelt (54% ill. 19%), és nincs ezzel másképp a portugálok, görögök és olaszok többsége sem. Mi is a kevéssé derűlátó nemzetek sorába tartozunk 48% „elmegy” és 27% „rossz” szavazatunkkal.
A 22 235 válaszadó közül a legnagyobb hányada, 15 százaléka volt német, őket a szerbek követték 9 százalékkal, majd az olaszok (8,6%) a franciák (7,7%), a magyarok (6,6%) és a lengyelek (5,7%). A résztvevők többsége a 20 és 40 év közötti korosztály tagja volt.
A Goethe Intézet kezdeményezésének célja, hogy új lendületet adjon az európai identitásról folyó vitának. Az internetes szavazás eredményeit Umberto Eco, Terézia Mora, Slavoj Žižek, Petros Markaris, Martje Wortel és sokan mások kommentálják majd a sajtóban.
A magyarok eredményeit kommentáló Terézia Mora így fogalmazott: „Egyébként: a Goethe Intézet magyarországi párja a Balassi Intézet. 2002-ben alapították. Lehet, hogy hamarosan ők is készítenek egy kérdőívet. Engem érdekelne. Az az érzésem, hogy mi is szeretnénk tudni, hogy nézünk ki manapság, csak az utóbbi időben sajnos elég nagy volt nálunk a rendetlenség, és véletlenül összetört a tükrünk. Szomszédasszony, kölcsönadná a magáét? Tessék. Köszönöm.”
