Három kötet kapta meg a Fitz József-könyvdíjat a Magyar Könyvtárosok Egyesülete vándorgyűlésén Győrben. A díj névadója, Fitz József jeles könyv- és nyomdásztörténész, könyvtártudományi író volt, a díjjal rá is emlékezik a szakma.
A Fitz József-könyvdíjjal a könyvtárakban legnagyobb sikert aratott, legértékesebbnek, legszebbnek tartott műveket jutalmazzák a könyvtárosok javaslata alapján. A Magyarországon egy naptári évben megjelent teljes könyvtermésből három mű részesíthető jutalomban tematikai kategorizálás nélkül. Az 500 ezer forintos jutalmat a szerző, nem élő alkotó vagy idegen nyelvről fordított mű esetében a kiadó vagy a fordító kaphatja meg. Alapítása óta mintegy száz érdemelte ki az elismerést.
Idén díjat kapott Deáky Zita Jó kis fiúk és leánykák – A kisgyermekkor történeti néprajza Magyarországon című kötet, amely a Századvég Kiadónál látott napvilágot 2011-ben, Kengyel Miklós Perkultúra: a bíróságok világa, a Dialóg Campus kiadványa; valamint a Kárpáti János szerkesztette Képes magyar zenetörténet című könyv, amely a Rózsavölgyi és Társa Kiadónál jelent meg.
Az év könyvei a könyvtárosok szerint
Deáky Zita: „Jó kis fiúk és leánykák”: A kisgyermekkor történeti néprajza Magyarországon
Deáky Zita etnográfus már többszörös Fitz-díjazott, hiszen 2005-ben a születés kultúrtörténetével foglalkozó műve elnyerte ezt az elismerést.
Jelenlegi munkája szinte annak folytatása, hiszen a kisgyermekkor történeti néprajza, a múlt gyermekei elevenednek meg előttünk. Szembesít mindnyájunkat a múlt gyermekeivel, nagyanyáink, anyáink gyermekkorával – és benne korábbi önmagunkkal és gyermekeinkhez való mai viszonyunkkal. Mindezt történeti, néprajzi forrásokkal támasztja alá és illusztrálja.
A történeti, néprajzi forrásokkal alátámasztott könyv első lapjától az utolsóig végigvonul az a gondolat, hogy bármilyen rosszak is voltak az egyes időszakok és körülmények, gyermekek születtek és felnőttek, egymást követték a generációk, összekapaszkodtak; volt miért terheket vállalni, volt kit szeretni, volt kinek örülni, volt cél, volt jövő.
A Jó kis fiúk és leánykák egy gazdagon illusztrált, szépen szerkesztett kiadvány, színvonalas szakmai munka.
Budapest, Századvég, 2011.
Kengyel Miklós: Perkultúra: a bíróságok világa
Kengyel Miklós jogászprofesszor nem csupán számtalan jogi tankönyv és tudományos cikk szerzője, de mindannyiunk örömére a jogi szaknyelvet mellőző ismeretterjesztő kötetek írója is egyben. Perkultúra című munkájában a bíróságok érdekes, néha titokzatosnak tűnő világába vezeti be az olvasót. A kötet többek között bemutatja, hogy miként változtak az idők során a tárgyalótermek berendezései, a bírósági jelképek vagy a bírói öltözködés.
Az antik Görögország legrégebbi bírósága, amelyet a monda szerint maga Athéné istenasszony alapított, hosszú időn keresztül a szabadban ülésezett. A gyilkosságok elkövetőit mindig a szabad ég alatt ítélték el, elkerülve azt, hogy a bíró és a gyilkos egy fedél alatt tartózkodjon. A régi római fedett csarnokokban nemcsak kereskedtek, hanem ítélkeztek is. A középkorban is még sokáig a tereken, parkokban folytak tárgyalások. A német bíróságok például egy-egy árnyat adó hársfa alá telepedtek, mert a hársfát Frigga germán termékenységi istennő fájaként tisztelték. Az igazságszolgáltatás csak később került zárt térbe, a ma ismert – legtöbbször igen gazdag építésű bírósági épületekbe. Ugyanígy változtak az idők során a tárgyalótermek berendezései, a bírósági jelképek vagy a bírói öltözködés is.
A több mint hatszáz színes fényképet, rajzot és illusztrációt tartalmazó mű tudományos igénnyel, de paragrafusjelek és törvényszövegek nélkül, olvasmányosan mutatja be a világ igazságszolgáltatását. Szép kivitelű, magas szakmai színvonalú mű, amely kétségkívül méltó a könyvtáros szakma könyvdíjára.
Budapest, Dialóg Campus, 2011.
Kárpáti János (szerk.): Képes magyar zenetörténet
Az újabb zenetörténész-generációknak – Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence és Rajeczky Benjamin tanítványainak – széles körű kutatásai nyomán számos, korábban rejtőző kódex, zenei kézirat és nyomtatvány került napvilágra, melyek gondos tanulmányozása és publikálása lehetővé tette, hogy zenetörténetünk számos fehér foltját ki tudjuk tölteni. Mindezek az új eredmények, felfedezések azt mutatták meg, hogy a magyarországi zenei gyakorlat szervesen illeszkedik az európai zene történetének folyamatába.
Az összegyűjtött, képekben és hangzó formában őrzött dokumentumokhoz az egyes témák legkiválóbb ismerői írtak tanulmányokat, a kötet így a magyar zenetudomány közös produktuma, melyet az egy-egy csomópontra irányuló tanulmányok láncolata alkot.
Nem rendszeres zenetörténet, mely híven követné a műfajok, szerzők, művek, események sorát, hanem önálló tanulmányok sorozata, ám ezek a tanulmányok a témák megfelelő kiválasztása révén és a kronológia alapján mégis logikus történeti folyamattá állnak össze. Kötetünk az illusztrációkkal (több mint 400 képpel) és a 140 percnyi hangzó anyaggal érzékletes képet rajzol az évezredes magyarországi zenekultúráról.
Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2011
Fitz József
A díj névadója Fitz József (Brassó, 1888 – Budapest, 1964), jeles könyv- és nyomdász-történész, könyvtártudományi író volt. Nevéhez fűződik a pécsi egyetemi könyvtár újjászervezése 1930-33 között, majd 1933-tól 1945-ig az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója volt. Tudományos munkásságát nyugdíjba vonulása után haláláig folytatta. A Fitz József-könyvdíjat 1988-ban hozta létre az akkori Művelődési Minisztérium a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) közreműködésével.
A könyvtáros szakmát tömörítő civil szervezet hagyományos találkozóját megnyitó L. Simon László államtitkár szerint a szakma előtt álló legsürgetőbb feladat a hazai könyvtári rendszer gerincét alkotó megyei könyvtárak megyeszékhelyeknek történő zökkenőmentes átadása. A jövő évi költségvetés irányszámai alapján a könyvtárosi, közművelődési és múzeumi szakma az előző évinél valamivel több központi forrásra számíthat. Mindezek mellett az idén a könyvtárak fejlesztésére további 3 milliárd forint áll rendelkezésre uniós forrásokból. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása szerint a 77 éve működő Magyar Könyvtárosok Egyesülete a „Stabilitás – Innováció – Inspiráció. Könyvtárak változó környezetben” címmel szervezte a csütörtökön megnyílt 44. vándorgyűlést.
A díj kezdete óta több mint 100 díjazott könyvet tartunk számon, ezekben sok az összefoglaló jellegű kézikönyv és album. A nemzeti önismeretet szolgáló művek, amelyek egy előző korszak mulasztásait pótolják, uralják az első néhány esztendő jegyzékét. A majd negyedszáz év Fitz-díjai alapján a magyar könyvkiadás élmezőnye rajzolódik ki könyvtáros szemmel.
Az elismeréseket L. Simon László kultúráért felelős államtitkár adta át csütörtökön.
