Az I. világháborút lezáró fegyverszüneti egyezményt 100 éve, 1918. november 11-én írták alá a compiégne-i erdőben, amely napra azóta az egykori szövetséges hatalmak nemzeti ünnepként tekintenek.
Az 1914 júliusában kitört I. világháború a központi hatalmak vereségével ért véget.
A nagy háború, azaz az I. világháborút lezáró, a franciák által diktált fegyverszüneti egyezményt 1918. november 11-én írták alá Németország képviselői – a vereséget elismerve – a compiégne-i erdőben egy vasúti kocsiban írták alá a fegyverszüneti megállapodást az antanthatalmak képviselői előtt. Ezzel az aláírással ért véget a hozzávetőleg 10 millió ember életét követelő világháború. Erre a napra azóta az egykori szövetséges hatalmak nemzeti ünnepként tekintenek.
A megemlékezés egyik leghíresebb jelképe a vörös pipacs, mely motívum leginkább az Egyesült Királyság területén terjedt el. Az első világháborúban ugyanis olyan újfajta, pusztító erejű hadieszközöket vetettek be, amelyek korábban nem tapasztalt mértékű emberáldozatokkal jártak. Az elesett katonák mellett a hosszú csatározások teljesen lepusztult csatatereket hagytak maguk után, és a pipacs volt az egyik olyan növény, amely a kopár területeken is képes volt vörös virágzásba borítani a mezőket.
„Az első világháborút a híres amerikai diplomata és történész – írja Bihari Péter: 1914 – A nagy háború száz éve c. könyvében -, George F. Kennan nyomán gyakran nevezik a huszadik század „őskatasztrófájának” – abban az értelemben, hogy a későbbi nagy katasztrófák (bolsevizmus, fasizmus, nácizmus, második világháború) utána és miatta következtek be. Mindenesetre a világtörténelem nem sok olyan éles határvonalat ismer, mint amilyen 1914 nyarán a világháború hirtelen és (talán) váratlan kirobbanása volt.”
Ebben az esetben a diktátumot a szó szoros értelmében kell érteni: Ferdinand Foch francia marsall a vasúti kocsiban diktálta a szövetségesek feltételeit a Matthias Erzberger német centrumpárti képviselő vezette fegyverszüneti delegációnak.
A feltételek többek között tartalmazták, hogy a németek 14 napon belül kiürítik a megszállt területeket (beleértve Elzász-Lotaringiát, Belgiumot, Luxemburgot és a Rajna bal partját), Keleten pedig visszavonulnak az 1914. évi vonalak mögé. A németek haladéktalanul szabadon bocsátják a hadifoglyokat. A német hadsereg 5 ezer ágyút, 25 ezer géppisztolyt és 1700 repülőgépet, illetve 5 ezer mozdonyt, 150 ezer vasúti kocsit és 5 ezer teherautót átad a szövetségeseknek. A német flottát lefegyverzik, de a kikötők blokádját nem oldják fel.
A négy éves háború ugyanis olyan hadtechnikai innovációkat hozott magával, amelyek korábban nem tapasztalt mértékű pusztulást és emberáldozatokat hagytak maga után.
1914. és 1918. között a harckocsin és a géppuskán kívül több olyan hadtechnikai újdonság mutatkozott be, amelyek meghatározták az I. világháború nagy csatáinak eredményét, majd a végkimenetelét. A háború utolsó időszakában a szövetséges ezredesek sorsdöntő csatára készültek, korábban nem látott hadi innovációkkal és csapatmunkával akartak véget vetni az éveken át tartó háborúskodásnak. Az úgynevezett „All Arms Warfare” hadviselést a tankok, a gyalogság, a tüzérség, valamint a légierő hadmozdulatainak összehangolása jellemezte. Emellett fontos technikai újítás volt az a hangradar, amely mikrofonok segítségével képes volt meghatározni, honnan érkezik az ellenséges lövedék. Az ágyúkat pedig már a tesztelések folyamán kalibrálták: bemérték a lövedék kezdősebességét és erejét, majd pontosan kiszámolták, hová fog becsapódni. Ezeknek köszönhetően a lövedékek 90%-a célba talált. A főleg védelmi funkciót szolgáló lövészárkokkal szemben pedig új vegyi fegyvert, mérgező vagy izgató hatású harci gázokat fejlesztették ki.
A haditechnika az első világháborúban számos új, vagy alig ismert fegyver szolgálatba állítását hozta magával, amelyhez nagyon nehéz volt alkalmazkodni.
1919 végén a Huszár-kormány Apponyi Albert grófot kinevezte a magyar küldöttség vezetőjévé a trianoni béketárgyalásokon. Három nyelven elmondott, szónoki teljesítményként kiemelkedő 1920. január 16-i beszéde történeti-jogi érvekkel s a bolsevizmus elleni harcra hivatkozva próbálta Magyarország integritását megvédeni. Mivel azonban a területi kérdést jóval előbb eldöntötték, még azt sem érte el, hogy az új határok mentén élő 3 millió magyar népszavazáson dönthessen, akar-e az utódállamok polgára lenni. 1920. február 15-én ő vette át Neuilly-ben a békediktátumot, a békeszerződést azonban nem írta alá, ezután az egész küldöttség lemondott, a szerződést Benárd Ágost miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ írta alá.
Huszonkét év múlva Adolf Hitler felkutattatta és a compiégne-i erdőbe vitette a vasúti kocsit, hogy 1940. június 22-én a franciáknak tollba mondja az akkori fegyverszünet feltételeit.
