A ló vontatta omnibusz már 1832-ben közlekedett Pesten, az első lóvasút 1869-től közlekedett Temesvárott és Aradon, 1881-ben már Pécsett is. Szegeden és Debrecenben 1884-től közlekedtek „egy lóerős” járművek.
A Magyar Államvasutak (MÁV) nehéz gazdálkodási helyzete több évtizede mindig felveti a vasútvonalak számának csökkentését, a kihasználatlan vonalak megszüntetését. Pedig a gazdaságossági és környezetvédelmi érvek azt indokolnák, hogy a közúti forgalmat minél nagyobb arányban a vasútra tereljék.
Sokunknak örömet nyújtanak a felújított nosztalgia vasutak, villamosok. A vágányokon járó közlekedési eszközök Európa és Budapest után a múlt században gyorsan megjelentek a történelmi Magyarország huszonhárom városában is. A Petőfi által „a föld erei”-nek nevezett vasutak országos hálózatának a kialakulása, az iparosítás következtében megnőtt személy- és teherforgalom és a megtöbbszöröződött városlakók száma igényelték az új, gyorsabb közlekedési eszközöket.
Az omnibusszal kezdődött
A ló vontatta omnibusz már 1832-ben közlekedett Pesten, majd a reformkorban néhány vidéki városban – sőt, az akkor még a Monarchiához tartozó Zágrábban is. Az omnibusz – eltérően a sínpályához kötött lóvasúttól- nem igényelt síneket. Az első lóvasút 1869-től közlekedett Temesvárott és Aradon, 1881-ben már Pécsett is. Szegeden és Debrecenben 1884-től közlekedtek „egy lóerős” járművek.
Az utolsó lóvasút-vonal 1907-ben, a Zágráb megyei Velica Goricán létesült és a szomszéd faluban lévő üzemhez szállította a személyeket és a terhet. Legtovább Eszéken kocogtak a pacik a sínhez kötött járművek előtt, ahol csak 1926-ban váltotta fel a villamos a lóvasutat. Gyulán pedig éppen abban az esztendőben tértek vissza a lóvasútra.
A vidéki városokban a sínpályák egyirányúak voltak, és az úttest egyik oldalán húzódtak. A vonalakba kitérőket építettek, ahol a szembejövő kocsik kikerülhették egymást. Ez nagyon lassította a forgalmat – mint azt dr. Kubinszky Mihály, Lovász István és Villányi György Régi Magyar Villamosok (A történelmi Magyarország közúti vasútai a kezdettől a II. világháború végéig) című könyve is rosszallóan jegyzi meg.
A század nyolcvanas éveiben már látszott, hogy a gazdaságosabb, gőzzel hajtott járműveké a jövő. A korabeli, történelmi Magyarországon 1882-ben Nagyváradon indult meg először a gőzmozdony vontatta városi vasúti közlekedés, de csak árut szállított. Követte 1884-ben Debrecen, ahol már személyszállításra használták. Zágrábban 1890-ben gőzsikló járt. Brassóban 1892-ben, Kolozsvárott és Kassán 1893-ban indultak el a gőz vontatta városi járatok. Ezt Kolozsvárott 1909-ben, Brassóban 1950-ben szüntették meg anélkül, hogy időközben villamosították volna.
És jött a villamos…
A villamos vasutak a vidéki városokban kissé később jelentek meg, mint a fővárosban (1887), mert az energiát szolgáltató villamos erőművek vidéken később épültek meg. Majd minden magyar városban a hazai vasútijármű-gyártásban kiemelkedő szerepet játszó budapesti Ganz és Társa gyár építette ezeket az erőműveket, s a városi vasutat. Többnyire a cég szállította a villamos mozdonyokat és kocsikat is a helyi vasúti vállalkozásoknak. A századvégi Magyarország első villamos vasútja Pozsonyban járt, ami abban különbözött a hasonló nagyságrendű magyar városok (Szeged, Debrecen, Kassa) közúti vasútjaitól, hogy kizárólag személyforgalmat bonyolított le.
Az 1897-ben megnyitott Miskolci Városi Villamos Vasutat is a Ganz építette, de az ugyancsak ekkor indult szombathelyi, egyvágányú villamos vonatokat német és genfi gyártól rendelték meg a tulajdonosok. (Itt a villamost csak 1974. augusztus 20-án szüntették meg). Ugyancsak 103 évvel ezelőtt szállhattak először villamosra Szabadkán is, melynek motorkocsijain alkalmazta először a Ganz gyár a villamos rövidzárási (azaz elektrodinamikus) féket. Másik jellemzője, hogy itt is mint sok más városban, a közvilágítás mellett a fürdőhöz (Palics Gyógyfürdő) kapcsolódott a városi közúti vasút létesítése.
A tengeri kikötőjéről híres Fiuméban szintén Ganz kocsikkal kezdődött el a villamosforgalom 1899-ben. Ennek vágányait csak 1962-ben szedték fel. Szintén ez évben indult meg Temesvárott a villamos, melynek vonalain ma is élénk a forgalom. Bár a vágányok hossza nem volt az elsők között, de a járatok sűrűsége, a menetek száma, az utasszám és a bevétel tekintetében az összes magyar várost megelőzte a századelőn.
Fotók: Fortepan
