15 éve, 2001. február 26-án Afganisztánban a hatalmon lévő tálibok megkezdték a világ legnagyobb álló Buddha-szobrainak lerombolását Bamijánban.
Bamiján a középkori Selyemút mentén, a mai Afganisztán középső térségében, Kabultól 260 kilométerre északnyugatra található. Fénykorában fontos buddhista központ volt, ahol szerzetesek ezrei éltek míg a 10. században az iszlám hódítás el nem érte a szent helyet.
A bamijáni völgyben húzódott a buddhista terjeszkedés nyugati határa, és a hely az elmúl évezred nagy részében fontos kereskedelmi gócpontnak számított: Kelet és Nyugat találkozási pontjának, ahol a régészeti feltárások tanúsága szerint görög, török, perzsa, kínai és indiai befolyás keveredett, olyan mértékben, mint talán sehol máshol a világon. Afganisztán a 11. század előtt – mielőtt megtörtént volna a muszlim hódítás – nagy buddhista központ volt, otthona számos nagy múltú mesterműnek. A terület fontos csomópont volt, a selyemút mentén virágzott a kultúra, a gazdagság. Kabultól északnyugatra, Bamiján tartományban, 2500 méteres tengerszint feletti magasságban a 6. században hatalmas Buddha-szobrokat faragtak a sziklafalba, a legnagyobbakat a világon, a nagyobb 55, a kisebb 38 méter magas. A kisebbik Buddha-szobrot 544 és 595, a nagyobbikat 591 és 644 között faragták ki a sziklafalban.
A tálibok – az iszlám szélsőséges változatát képviselő szunnita muszlim és pastu nacionalista mozgalom – 1996 és 2001 között voltak hatalmon Afganisztánban. 2001-ben, amikor a tálibok hatalmuk csúcsán voltak Afganisztánban, vezetőjük, Omar molla harcot hirdetett a bálványimádás ellen.
Legismertebb és legnagyobb áldozatai – mind a méretüket, mind pedig szimbolikus jelentőségüket tekintve – a sziklafalba faragott bamijáni álló Buddha-szobrok voltak. A világ legnagyobb ilyen jellegű alkotásai – az egyik 55 méter magas volt – a VI. században készültek.
A Tálib Iszlám Emirátus Legfelsőbb Bírósága rendeletet adott ki, melynek értelmében az országban található valamennyi szobor elpusztítandó. „E szobrok megőrzése ellentétes lenne az iszlámmal, megsemmisítésük pedig éppen az iszlám parancsa” – érvelt Mohammed Omár. „Egyesek hisznek e szobrokban, és imádkoznak hozzájuk, és köztudott, hogy egy iszlám országban nincs helye a vallásszabadságnak. Ha viszont az emberek azt mondják, hogy itt nem hitről van szó, akkor csak köveket törünk össze” – érvelt a mollah.
2001. február 26-án a nemzetközi tiltakozás ellenére megkezdődött, és március 9-én le is zárult a Bamiján-völgyi szobrok lerombolása. A nagyobb szoborból szinte semmi sem maradt, s bár a kisebbik esetében lehetséges volna az újjáépítés, nem valószínű, hogy az valaha is teljes mértékben meg fog történni.
Miután 2003-ban megdöntötték a tálibok uralmát, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete (UNESCO) a világörökség részévé nyilvánította a völgyet, amely fölött a szobrok álltak, és régészek árasztották el a környéket. Mindössze két hatalmas üres mélyedést, egy halom törmeléket és fel nem robbant aknákat találtak ott, ahol valaha a Buddhák voltak.
A két Buddha-szobor rekonstruálásáról régóta vita folyik, a bamijáni szobrok töredékeit konzerváló és felmérő szakértők legutóbb, 2011-ben ismét összegyűltek, hogy tanácskozzanak a 38, illetve 55 méteres szobrok sorsáról. Az egyeztetésen az a döntés született, hogy nem kerül sor teljes rekonstrukcióra. A rekonstrukció ellen számos érv szól, nem utolsósorban az ár. A kisebbik Buddha helyreállítása is több millió dollárba kerülne egy olyan helyen, ahol a legalapvetőbb infrastruktúra is hiányzik, nincsenek utak és áram. 2011-ben az UNESCO bejelentette, hogy letett a szobrok helyreállításáról.
A két óriási Buddha-szobor darabjait a Bamiján-völgyben létesített ideiglenes raktárakban tárolják. Ez azonban csak néhány évig tarthat, mivel a bamijáni homokkő igen porózus, könnyen szétporlik. A kisebbik szobor darabjait szerves szilikont alkalmazó eljárással ragasztanák össze, ez jobban megfelelne a térség időjárási viszonyainak, mint a hagyományos műgyantás technológia.
Szakértők szerint nem állíthatók helyre teljesen az Afganisztán középső vidékén, Bamijánban megsemmisített világhírű Buddha-szobrok, amelyeket ágyúval lőttek és dinamittal robbantottak fel a bálványok elpusztítását elrendelő tálib vezetés parancsára.
