„Békesség a teremtő Istennel, békesség az egész az egész teremtett világgal.” 95 éve született Karol Józef Wojtyla, azaz II. János Pál lengyel bíboros, a római katolikus egyház 264. pápája.
„A szabadság nem egyszerűen a zsarnokság vagy az elnyomás hiánya. Nem is felszabadítás arra, hogy azt csináljunk, amit akarunk. A szabadságnak megvan a maga belső logikája, amely megkülönbözteti és megnemesíti: a szabadság az igazsághoz van rendelve, és abban teljesedik ki, hogy az ember keresi az igazságot és benne él abban.”
Szent II. János Pál pápa, eredeti nevén Karol Józef Wojtyla 1920. május 18-án született a Krakkóhoz közeli Wadowicében. Szüleit és testvérét korán elvesztette, egyetemi tanulmányait a II. világháború szakította félbe. Dolgozott gyárban, kőbányában, majd 1942-ben jelentkezett az illegálisan működő papi szemináriumba. 1946-ban szentelték pappá, majd Rómában, a pápai egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi segédlelkész, majd a krakkói Szent Flórián templom káplánja volt. Egyházi közösségét új módszerekkel szervezte, kirándulásokra, túrákra vitte a fiatalokat. A teológiai kar etika szakának elvégzése után a krakkói szemináriumban és a lublini egyetemen tanított. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érseke és metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborosi rangra emelte. 1978. október 16-án – általános meglepetésre, viszonylag ismeretlenül – őt választották meg a 33 napi uralkodás után elhunyt I. János Pál utódjául.
Aktívan vett részt az 1962 és 1965 között ülésező II. vatikáni zsinat munkájában, bizonyítva: tisztában van az új egyházképpel, amely szerint a tekintélyelv helyébe a szolgálat, a kioktatás helyébe az igehirdetés lépett. 1978. október 16-án, a 33 napi uralkodás után elhunyt I. János Pál pápa utódául – általános meglepetésre – a viszonylag ismeretlen Wojtylát választották meg. Ő volt 455 év óta az első nem olasz, egyben az első kelet-európai, és 58 évével 132 év óta a legfiatalabb pápa.
II. János Pál, aki részt vett már a II. vatikáni zsinat munkájában is, pápaként arra törekedett, hogy helyreállítsa a tanbeli egységet, megrendszabályozza a túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket, és a katolikus egyház kormányzásában is új rendszert vezetett be. Mindenkinél több szentet és boldogot avatott, bíborost kreált. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust.
Bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, törekedett az Észak-Dél ellentét feloldására, szót emelt az emberi jogokért. Beszédeit maga írta, és a „pápai többes szám” helyett az egyes szám első személyt használta. (Ez utóbbiban elődjét, I. János Pált követte, s az iránta való tiszteletből felvette a II. János Pál nevet.) Befolyása messze túlterjedt a Vatikánon.
Több mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene. 1981. május 13-án a csodával határos módon élte túl, amikor a török Ali Agca közvetlen közelről rálőtt a Szent Péter téren. Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani, Parkinson-kórban is szenvedett. 2005. április 2-án, 27 évi pápaság után, 85 éves korában halt meg Vatikánvárosban, temetésére április 8-án került sor.
„A demokrácia értéke azokkal az értékekkel együtt áll vagy bukik, melyeket megtestesít vagy támogat.”
Az eddigi katolikus egyházfők közül csak Szent Péter és IX. Pius ült II. János Pálnál hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, eközben a Föld-Hold távolság háromszorosát tette meg. Magyarországon két alkalommal: 1991. augusztus 16-20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én járt.
Boldoggá avatási eljárása szokatlanul hamar, már halála évében megkezdődött, az eljárás egyházmegyei szakasza 2007-ben zárult le, majd 2009 decemberében XVI. Benedek felruházta a tiszteletreméltó címmel. Az „Őszentsége II. János Pál, Isten szolgája erényeit és hírnevét” összeállító 2007-es ügyirat magában foglalta a pápának tulajdonított csoda – miszerint egy Parkinson-kórban szenvedő apácát gyógyított meg betegségéből, amikor az apáca hozzá imádkozott – hitelesítését és dokumentálását is. 2013. július 5-én Ferenc pápa aláírta a szentté avatásához szükséges dokumentumot. Szentté avatására 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján került sor, XXIII. János pápával együtt.
