A lélegzetét visszatartva akár 2-4 méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a Neander-völgyi ember, hogy a szerszámkészítéshez legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson – derült ki egy új tanulmányból.
„Búvárkodva” gyűjthette be az eszközkészítéshez legalkalmasabb kagylókat a Neander-völgyi ember. A boulderi Coloradói Egyetemen dolgozó Paola Villa és kollégái egy több évtizeddel ezelőtti felfedezésre alapozták a Plos One című folyóiratban publikált eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Csaknem hetven évvel ezelőtt, 1949-ben a szakemberek 171 olyan tengeri kagylóhéjra bukkantak egy közép-olaszországi barlangban, amelyet a Neander-völgyi emberek gyűjtöttek össze, majd alakítottak át éles vágószerszámokká nagyjából 90 ezer évvel ezelőtt.
A mai Lazio tartományban, a tengerparthoz közeli Moscerini-barlangban feltárt eszközök mindegyikét a térségben honos barna vénuszkagylóból (Callista chione) készítették. Villa szerint a Neander-völgyiek kőkalapáccsal formázták meg a kagylóhéjakat, amelyek sokáig vékonyak és élesek maradtak.
Villa szerint az eredmények azt mutatják, hogy a Neander-völgyieknek jóval szorosabb kapcsolatuk lehetett a tengerrel, mint azt eddig gondolták a kutatók. „Azt tudtuk, hogy a Neander-völgyiek éltek a tenger által biztosított erőforrásokkal, de egészen a közelmúltig senki nem fordított igazán figyelmet ennek a tanulmányozására” – jegyezte meg a szakember.
Villa és kollégái szerint a Neander-völgyiek nem csupán a tengerpartról gyűjtötték be a kagylóhéjakat, hanem levegőjüket visszatartva lemerültek értük a hideg vízbe.
Mindezt a kagylóból készített szerszámok felszíne árulta el a szakembereknek: háromnegyedük ugyanis fénytelen, kissé lehorzsolt, vagyis olyan, ami egy homokos tengerpartra vetődött kagylóhéjra jellemző.
A többi kagylóhéj felszíne azonban fényes és sima. Ezeket a kagylóhéjakat, amelyek valamivel nagyobbak is a többinél, közvetlenül a tengerfenékről szedhették fel, amikor a bennük lévő puhatestű még életben volt.
„Lehetséges, hogy a Neander-völgyiek akár 2-4 méter mélyre is lemerültek, hogy kagylókat gyűjtsenek” – mondta Villa.
A kutatók nagy számú habkövet is találtak a barlangnál. A közeli vulkánkitörések nyomán partra mosódott köveket csiszoláshoz használhatták a Neander-völgyiek.
