Bánffy Miklós író, külügyminiszter lánya, Bánffy Katalin nemcsak fordítója, de irodalmi emlékének ápolója is apja halála óta. Munkásságát mind a szakmai mind az olvasói kör elismerte és kitüntetéssel értékelte.
Bánffy Miklós gróf valójában „rendhagyó” jelenségnek számított a magyar arisztokrácia képviselői között: ősi történelmi család leszármazottjaként, egyszerre volt grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus és külügyminiszter.
Bánffy Katalin, a néhai Bánffy Miklós (1873-1950) erdélyi író, festő, a Bethlen-kormány 1921-22 közötti külügyminiszterének lánya a Magyarország Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést vette át a marokkói Tangerben Perényi János magyar nagykövettől. Az ünnepséget Bánffy Katalin otthonában, a Gibraltári-szorosnál fekvő tengerparti városban tartották, ott, ahol az idős hölgy 1948 óta él.
A magas állami elismerést Bánffy Katalin édesapja irodalmi emlékének ápolásáért és saját irodalmi munkásságáért kapta. Lefordította angol nyelvre Bánffy Miklós irodalomtörténeti és történelmi szempontból legjelentősebb művét, az Erdélyi trilógiát, amely ismét kaphat hazánkban is a Helikon Kiadó jóvoltából. A trilógia első kötete a Megszámláltattál című és 1934-ben jelent meg, a második kötet, az És könnyűnek találtattál 1937-ben látott napvilágot, a harmadik könyv, a Darabokra szaggatol megjelenésének dátuma 1940.
Erdélyi történet trilógia
Bánffy Miklós Erdélyi történet című regénye tíz évet ölel fel a 20. század elejének történelméből 1904-től az első világháború kirobbanásáig.
A bonchidai kastély urának, a polihisztor erdélyi arisztokrata írói munkásságának legnagyobb lélegzetű alkotása három részből áll. A család, a diplomáciai indíttatás, a politikai karrier, a kaszinói tagság egyaránt lehetővé tette, hogy Bánffy otthonosan mozogjon a báltermek, a kártyaszobák, a nagy vadászatok, a lóversenyek, a szerelmi és a politikai csatározások berkeiben, hiteles és érvényes panorámát festve az erdélyi arisztokráciáról. Bánffy ragyogó tehetségének, nyelvi gazdagságának minden ismérve megcsillan a monumentális regény lapjain. Illés Endre a Megszámláltattál közel negyedszázados első magyarországi kiadásában Berzsenyit idézve „fene fátumot ostromló merészség”-nek nevezi a regényt, íróját pedig olyan embernek tartja, aki gyönyörködik a világban, aki élvezi az életet, akit szórakoztat a világ változatossága, és aki kedvét leli mindenben, ami művészet és erőfeszítés. Ennek a színes és gazdag világnak a leírásáért már önmagában is érdemes kézbe venni ezt a kalandos, de ugyanakkor történetileg hiteles nagyregényt.
A trilógia angol megjelenése nyomán lefordították a három kötetet francia, spanyol, német és olasz nyelvre és előkészületben van a japán nyelvű kiadás is. Az angol nyelvű fordításon kívül Bánffy Katalin Elbeszélés az életből című önéletírásával gazdagította a magyar-erdélyi memoárirodalmat.
„A trilógia komoly nemzetközi sikere a magyar kulturális diplomácia szempontjából is nagy jelentőségű, mert hozzájárul egy reális Magyarország-kép kialakulásához” – írta tájékoztatójában a marokkói magyar nagykövet.
