A késő lovagkor világát, a Hunyadiak korának harcművészetét, a reneszánsz zenét és táncot is bemutatják Szegeden Nándorfehérvári Emléknapok keretében.
A késő lovagkor világával, a Hunyadiak korának harcművészetével, a reneszánsz zenéjével és táncaival ismerkedhetnek azok, akik szombaton ellátogatnak a szegedi Mátyás térre, a ferences kolostor szomszédságába, ahol immár kilencedik alkalommal rendezik meg a Nándorfehérvári Emléknapokat.
A nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján, 2006-ban a szegedi Ferences Rendház Alsóvárosi Kultúrházának munkatársai azzal a szándékkal hívták életre a Hunyadi János török fölött aratott győzelmére emlékező rendezvényt, hogy a sajnos nagyszámú nemzeti gyásznapjaink mellett a világraszóló győzelmeink előtt is méltóképpen tisztelegjenek.
1456 nyarán a Kapisztrán Szent János vezetésével dél felé vonuló keresztesek megálltak a szegedi ferences rendház mellett, a mai Mátyás téren, így az emléknapoknak helyszíne révén közvetlen kapcsolata is van a történelmi eseménnyel.
A programok sora pénteken délután a ferences kolostorban kezdődik, itt Miklós Péter történész tart ismeretterjesztő előadást A Hunyadiak és a török elleni keresztes hadjáratok címmel, majd Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója a történelmi magyar operák létrejöttéről mesél az érdeklődőknek.
Szombaton délelőtt az ünneplők Szeged belvárosában, a Klauzál téren gyülekeznek, majd dobosoktól, zászlóforgatóktól, haditornászoktól és gólyalábasaktól kísérve az alsóvárosi ferences templomhoz és kolostorhoz vonulnak, ahol haditáborok, kézművesvásár és -foglalkozás, zsonglőr, agyagos és csuhés játszóház, honvédségi harceszköz-bemutató, gyermek-lovagitorna, délután íjász és vívásoktatás várja a vendégeket.
A Hunyadi János által vezetett keresztény magyar seregek 1456. július 22-én mértek megsemmisítő vereséget II. Mehmed török szultán hadaira. A déli harangszó a keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet. A napot 2011-ben az Országgyűlés a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
