Szendrey Júlia Petőfi Sándor feleségeként kapcsolódott be a pesti irodalmi és társadalmi életbe.
Az idén nemcsak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulóját ünnepeljük, hanem az abban tevékenyen részt vállaló Szendrey Júlia születésének 190. és halálának 150. évfordulóját is. Szendrey Júlia (1828-1868), Petőfi Sándor felesége magánéletét és irodalmi munkásságát bemutató kiállítást rendez az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK).
Az Országos Széchényi Könyvtár gazdag anyagára épülő kiállítás – kiegészülve a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéhez tartozó relikviákkal – Szendrey Júlia irodalmi és magánéleti szerepvállalását hivatott bemutatni. A tárlat Szendrey Júlia levelei, naplótöredékei, versei és Andersen-fordításai mellett korabeli hírlapok és mellékleteik segítségével bepillantást enged a korszak viselet- és társadalomtörténetébe is.
Szendrey Júlia Petőfi Sándor feleségeként kapcsolódott be a pesti irodalmi és társadalmi életbe. A házaspár a nyilvánosság előtt élte életét, Szendrey Júlia osztozott férjével a társadalmi szerepvállalásban. A pár idillinek induló családi életét a szabadságharc dúlta fel, 1849. július 20-án találkoztak utoljára.
Miután Szendrey Júlia sikertelenül próbálta felkutatni férjét, halottá nyilváníttatta, majd még a gyászév lejárta előtt hozzáment Horvát Árpád egyetemi tanárhoz. A házasságot a korabeli közvélemény mélységesen elítélte. Ugyanakkor részleges felmentést biztosított neki, amikor a Három rózsabimbó című versének megjelentetésével visszatért az irodalmi életbe. Írásait, verseit folyóiratokban és divatos, kimondottan nők számára készített kiadványokban, például a Magyar Nők Évkönyvében publikálta.
Szendrey Júlia alakjához sokszor még ma is a 19. század második felében, a 20. század elején gyakran kapcsolt jelzők (hiú, kacér, excentrikus) és asszociációk (nadrág, szivar, rövid haj, „feleségek felesége”, „erdődi George Sand”, „Petőfi hűtlen özvegye”) tapadnak, a szakirodalom pedig sokkal inkább foglalkozott a magánéletével és annak megítélésével, mint irodalmi munkásságának értékelésével.
A kiállítás célja, hogy a kortárs reflexiók és a 19. század végi, 20. század eleji recepció mellett az utóbbi években megjelent, friss szemléletű szövegkiadások segítségével új kérdéseket, megközelítéseket, interpretációs lehetőségeket vessen fel.
Szendrey Júlia sokoldalú személyiségére és irodalmi örökségére, valamint a hozzá kötődő képzetekre reflektáló kortárs művészi értelmezések egyik reprezentatív formája a MOME Textiltervező Tanszékének hallgatói által készített, a kiállítást díszítő öt installáció. Az Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című kiállítást november 20-tól és március 9-ig lehet megtekinteni a nemzeti könyvtárban.
