Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Újabb kultúrkincseket tett szabadon elérhetővé az OSZK című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Újabb kultúrkincseket tett szabadon elérhetővé az OSZK

Szerző: / 2024. március 16. szombat / Aktuális, Hírek   

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Kölcsey Ferenc prózai műveinek és hat, eddig ismeretlen verstöredékének, valamint Szendrey Júlia leveleinek és verseinek kéziratai, továbbá 19. századi fotográfiák, köztük az Egressy család dagerrotípiái váltak mindenki számára szabadon hozzáférhetővé és letölthetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Copia és Fotótér elnevezésű tartalomszolgáltatásában.

A nemzeti ünnepen a magyar kultúra felbecsülhetetlen értékeivel gazdagodott az online tér. Az ünnepi eseményen Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatójának köszöntőjét követően beszédet mondott Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára.

Kölcsey Ferenc: Himnusz című költeményének nemes másola az OSZK-ban (Fotó: MTI/Soós Lajos)

„Az OSZK kiemelt feladata a magyar nemzeti identitáshoz kapcsolódó egyedi és felbecsülhetetlen értékek megőrzése és azok bemutatása” – hangsúlyozta az államtitkár a Budavári Palotában, és igazi szenzációnak nevezte, hogy újabb páratlan kultúrkincsek válnak minden magyar számára hozzáférhetővé az online térben: Kölcsey Ferenc prózai műveinek és hat, eddig ismeretlen verstöredékének, valamint Szendrey Júlia leveleinek és verseinek kéziratai, továbbá több mint ezer fotográfia a 19. századból, köztük az Egressy család dagerrotípiái.

Az államtitkár kiemelte, hogy a könyvtáraknak az elmúlt évtizedben hatalmas változáson kellett keresztülmenniük, hogy a megváltozott technikai környezetnek, az ebből fakadó egészen új társadalmi kihívásoknak megfeleljenek.

„Rendkívül fontosnak tartom ezért, hogy az elmúlt évek innovatív ötleteit, megoldásait, új elektronikus szolgáltatásait megőrizzük és továbbfejlesszük” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezt az átalakulási folyamatot a kormány a lehető legnagyobb elszántsággal támogatja.

2022-ben adták át az alapításának 220. évfordulóját akkor ünneplő az OSZK-ban Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal rendelkező közgyűjteményi digitalizáló központját. Ez megteremtette a lehetőséget a tömeges digitalizálásra és az online szolgáltatások támogatására is.

Petőfi Sándor: Nemzeti dal, 1848. március 15-én nyomtatott példányának másolata (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A technikai feladatok elvégzése mellett a nemzeti könyvtár számára elsődleges fontosságú, hogy kincseit minden magyar nemzettársa számára felmutassa akár az online térben, akár várbeli székhelyén.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti könyvtár jelentése egybeesik a kulturális gyarapodással, a kulturális gazdagsággal, amelynek láthatóvá tételéhez elengedhetetlen az a mesterségbeli tudás, amelyet a könyvtár szakemberei birtokolnak. A láthatóvá tétel jelenti a nemzeti könyvtár identitásának lényegi pillérét, amellyel szerepet vállal a nemzeti ünnepben, és abban, hogy bármikor elérjük, értelmezzük történeti alakzatainkat, kulturális motívumainkat. 2023-ban digitalizált 13 millió oldalunkkal máris Európa legszűkebb élmezőnyébe tartozunk, idén év végéig elérjük a 14-15 millió digitalizált oldalt, és terveink szerint néhány éven belül szeretnénk megvalósítani az akár 60 millió oldalas kapacitást is. Kötelességünknek érezzük, hogy mindenki könnyedén hozzáférjen a nemzeti könyvtár kincseihez, amelyek mindannyiunkhoz tartoznak.”

Az OSZK közleménye szerint a nemzeti ünnepen Kölcsey Ferenc esztétikai, nyelvtudományi dolgozatait, nyelvészeti, statisztikai-demográfiai munkáinak kivonatait és fontos kritikáit tették közzé, köztük a híres Berzsenyi-kritika (recenzió) egyetlen példányban fennmaradt, teljes, autográf kéziratát. Most látott napvilágot hat verstöredék-vázlat is, amelyet még Kölcsey műveinek kritikai kiadása sem ismer.

Vörösmarty Mihály: Szózat című versének nemes másolata (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia költőként és műfordítóként is jelentős életművet hagyott hátra az utókor számára. 89 verse és 85 levélből álló levelezése mostantól szintén olvashatók a Copia-gyűjteményben.

A Fotótér tartalomszolgáltatás legújabb, unikális darabjai: Egressy Gábor két arcképe, valamint a fiairól, Ákosról és Árpádról készített kettős portré. A szabadságharc korának egyik legismertebb színésze barátja volt Vörösmartynak és Petőfinek is. Egressy Gábor életének egyik csúcspontja volt, hogy 1848. március 15-én elszavalta a Nemzeti dalt, megszakítva a Bánk bán előadását a Nemzeti Színházban – emlékeztettek a közleményben, amely szerint 1986 óta most láthatja először a nagyközönség Egressy Gábor két korai portréját, a fiait ábrázoló dagerrotípia pedig még sosem volt nyilvánosan látható.

Kitértek arra is, hogy a Fotótérben a nemzeti könyvtár az Egressy-dagerrotípiák mellett közel ezer vizitkártyát, kabinetfotót és egyéb portrét tett böngészhetővé, kutathatóvá és mindenki számára ingyenesen felhasználhatóvá.

Szendrey Júlia: A kis mezei folyóka című verse (Fotó: OSZK, Kézirattár)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek