Minden országnak megvannak a sajátos karácsonyi szokásai, de északról délre haladva eltérő az ünneplés intenzitása. Európa északi országaiban a mondák és mítoszok hagyományaiból táplálkoznak ma is.
Valamennyi európai ország közös vonása viszont, hogy megünneplik az év legsötétebb napját, akár vallási késztetésből, akár egyszerűen a fényt keresvén. Legyen szó Santa Clausról, azaz a Mikulásról vagy Santa Luciáról, a fények királynőjéről az északi népek ünneplési szokásait is a szeretet és a családi kapcsolatok alapozzák meg karácsony idején.
Északon a legfontosabb a Santa Luciához (Szent Lucához), a fények királynőjéhez fűződő szokás. A karácsonyi ünnepkör legfontosabb üzenete: várakozás a lélekmelegítő fény, a mindent besugárzó szeretet eljövetelére. A fény szentje az őskeresztény mártír Santa Lucia, aki nevében (lux latinul fényt jelent) viseli a jelképet.
Jóllehet a múlt századból ered, csak a harmincas években lett igazán népszerű: újságok útján keresnek egy lehetőleg hosszú szőke hajú fiatal lányt, s a jelentkezők egyikét megválasztják Lucának. Ő aztán december 13-án vörösáfonya ágakból és gyertyákból készült koronával ékesítve elvonulást vezet a városban. Kísérete a választáson alulmaradt Luca-jelöltekből és énekesekből áll. Luca cégeknél és iskolában is fellép, és Luca-kenyeret, kávét, mézeskalácsot és svéd puncsot kínál. A családokban mindig a legkisebb gyermeket öltöztetik be Lucának.
A „Jul”-on – szentestén – Svédországban és Dániában Tomtétól illetve Nissentől félnek az emberek. Ezek a kis koboldok a házban élnek, és meghatározzák az emberek sorsát. Karácsonykor azonban előjönnek rejtekükből, hogy bosszantsák a lakókat. Lecsillapításukra a családok egy tál rizskását helyeznek a padlásra, hogy a koboldok ezzel olthassák éhüket. Karácsony reggelén a templomok égő gyertyákkal várják a híveket. Az ünnepi menü: hering és barna bab. A jó gyerekeknek a Mikulás a Jultomten, egy manó segítségével osztja szét az ajándékokat. A smörgasbord, a pazar karácsony esti vacsora előtt szaunába mennek a skandinávok. Az egész északi térségben általános szokás a karácsonyfa körültáncolása, csak ezután osztják szét az ajándékokat.
Norvégiában karácsonyeste csészényi zabkását hagynak a pajtában, így akarják a rossz szellemeket távol tartani a háztól. A feldíszített fenyőfát a családok – kéz a kézben – körültáncolják, miközben karácsonyi dalokat énekelnek.
Zoknik, puding és a jó öreg whiskey
Nagy-Britanniában a farsangihoz hasonló papírdíszítéssel ékesítik fel a házat. A gyerekek még időben levelet írnak a Mikulásnak, amit bedobnak a kandallóba, hogy az a kéményen át az Északi-sarkvidékre repüljön. Ha először az ajándéklista kap lángra, újra kell írni. Szenteste a gyerekek zokni alakú zsákocskát függesztenek az ágyra vagy a kandallóra, abban a reményben, hogy a kéményen keresztül eljön hozzájuk a Mikulás (Santa Claus), és ajándékkal tölti meg azokat.
A karácsonyi események középpontjában december 25-e áll, amikor a széles családi kör közösen fogyasztja el az ünnepi ételt. Pulykakakas, puding és végezetül durranó cukorka kerül az asztalra, a fejükön papírkalapkát viselő résztvevők elé.
Karácsonyi különlegesség a mazsolás puding, amelybe kis ajándékot is szoktak rejteni. Megtalálójának állítólag szerencséje lesz. Anglia divatot is teremtett: itt kezdtek karácsonykor fagyöngyöt függeszteni az ajtó fölé.
Írországban szokás karácsony éjszakáján piros gyertyát, egy darabka karácsonyi süteményt és egy pohár whiskeyt az ablakba tenni. A szent család számára, ha arra járna. A gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba tegye az ajándékokat. És hogy az öregúr se maradjon éhen, az asztalon rétest és egy üveg sört hagynak a számára.
Karácsonykor nagyon feldíszítik a házakat Németországban. Az ablakokba fakeretre erősített színes gyertyaégőket vagy színes képeket szerelnek, amelyek nagyon szépen mutatnak a téli éjszakában. A lakások többségében megtalálható a Betlehem is. A gyerekek a karácsonyi ajándéklistát rajzokkal díszítik és éjszakára az ablakpárkányra helyezik. Tetejére cukornehezéket tesznek, hogy a Mikulás biztosan megtalálja.
Csengettyűvel várt Jézuska
Európa keleti felén a kommunizmus idején háttérbe szorultak a karácsonyi szokások, amelyek most újra életre kelnek. Ezek között különösen fontos a jóslat: a leányok dióhéjba gyertyát állítanak és ezt vízbe helyezik. Akinek gyertyája először alszik ki, az megy először férjhez. Ha a kettévágott alma magháza csillag alakú: szerencsét hoz.
Csehországban az emberek úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éjszaka megsúghatja a jövőt. A Mikulás érkezését a gyermek Jézus jelzi kis csengettyűjével. A lettek szerint a Mikulás a szentestétől számított 12 napon át hozza az ajándékot a gyerekeknek! Az ünnepi menü: barna borsó, rétes, káposzta és kolbász.
Szlovákiában egy tál kerül a karácsonyfa alá, benne pénzérmék (gazdagság), fokhagyma (egészség) és kenyér (elegendő élelem). Bulgáriában szuravacska készül: ez somágakból összeállított bokor, vattával, süteményekkel és erős paprikával feldíszítve. December 28-án, az ártatlan gyermekek napján a kicsik ezzel elverhetik a felnőtteket. Ami ehető leesik, azt közösen fogyasztják el.
