A gyerekekkel és a családdal való együttlét öröme, a finomságok készítése és az adományozás Európa déli országaira egyaránt jellemző. Mennyiben különböznek karácsonyi szokásaik a miénktől?
Spanyolország és a királyok
Feliz Navidad
Mivel is kezdődhet a karácsonyi ünneplés Spanyolországban, mint az erkélyen át bemászó Mikulás meglepetéseivel? Az ünnepek végén, január 6-án ismét ajándékosztás következik, csak ezúttal a három bölcset várják a gyerekek, akik szintén ajándékokkal érkeznek. A spanyol karácsonyhoz hozzátartozik a december 22-én esedékes lottósorsolás, ez a „Lotería de Navidad”, majd európai társaikhoz hasonlóan 24-én felállítják a karácsonyfát és éjszaka – jó keresztényekhez híven – éjféli misére látogatnak. Ezalatt a Mikulás elhelyezheti ajándékait.
A gyermekek szívében azonban nem múlik el az izgalom, egészen január 6-ig. Ekkor érkeznek ugyanis a Háromkirályok, akik nagyobb ajándékokat rejtegetnek. A spanyol gyermekek a meglepetést természetesen meghálálják, a küszöbre helyezett apróságokkal, általában süteményekkel, amiből a királyokat húzó tevéknek is jut bőven. A Háromkirályok érkezésére ünnepi felvonulás – cabalgada – keretében tarkán feldíszített kocsik vonulnak végig a városon.
A spanyol karácsonyi süteményt „bol des rey”-nek nevezik. Készítőjük kis ajándékokat, pénzérmét és egy szem babot rejt el bennük. A bab meglelője „király” lesz, viszont jövőre neki kell fizetnie a süteményt.
Olaszország és a kis ajándékozó boszorkány
Buon Natale!
Olaszországra is jellemző a sajátos – más karácsonyi szokásoktól eltérő, sőt olykor a hagyományos tradíciókkal szembemenő – ünneplés. A gyermekeket kétszer ajándékozzák meg, igaz már csak a nagyon hagyományhű családoknál. Szentestén csupán apróságokat kapnak, a nagy ajándék Vízkeresztkor, január 6-án érkezik. Ekkor strega Befana, a seprűnyélen érkező csúnya, de jólelkű boszorkány lejön a kéményen át, és az angol Mikuláshoz hasonlóan szétosztja ajándékait. Az olasz hagyományok szerint Befana nem akart elindulni szenteste a pásztorokkal Jézus keresésére, csak később ért oda, amikor már csak az üres jászolt találta. Azóta bolyong, házról-házra jár, keresi a gyermekekben a kis Jézust, ajándékait osztogatva. Érkezésének alkalmából a gyermekek tejeskávéval és süteménnyel várják, ezzel segítvén hosszú és kitartó egész estés munkáját. A jó gyerekek ajándékokat kapnak, a rossz gyermekek pedig széndarabot a jóságos boszorkánytól.
Január 6. tehát az ajándékozás napja az olasz tradíciók szerint, amelynek estéjén asztalra kerül az ünnepi vacsora is. Legkedvesebb tradicionális édességként Olaszországban a milánói specialitást, a panettonét, illetve a mandulás Roccocco-kekszet tartják számon.
Görögország tüzes karácsonya
Καλά Χριστούγεννα!
Görögországban a Karácsony 12 napot felölelő folyamatos ünnep. A december 25-től január 6-ig terjedő időszakot „Dodekameronak” nevezik (jelentése 12 nap). Ebben benne foglaltatik mindhárom ünnep, a karácsony, az új év és a Vízkereszt. Az ortodox egyházban másként ünneplik Krisztus születését. Görögországban nem szokás a bölcső, mivel nem Jézus, hanem Mária és a születés körülményei állnak az ünnep középpontjában, utóbbit ábrázolja a karácsonyi ikon. A görögöknél a karácsonyi ünnepkörhöz nagyon sok legenda, mese, babona kötődik. Szentestén egész éjjel tűznek kell égnie a házakban, hogy el ne jöjjenek a kalikancárik, a fekete ördögöcskék. Emögött az a hiedelem húzódik, hogy a világ egy fatörzsön áll, alatta van a gonosz alvilág. Az ördögöcskék megkísérlik összerágni a fatörzset, hogy a világ alázuhanjon. Ettől a csak tűz rettenti vissza őket.
Az ünnep egyébként igen patriarchális: csupán az idősebbeknek megengedett, hogy ételt és ajándékot osszanak. Ellenben mindenki, de még a házi állatok is jó bőségesen jól lakhat. A görögöknél a szerencsét hozó bűvös gyümölcs a gránátalma, mely a jólétet szimbolizálja. A bőségvarázsló, adománygyűjtő népszokások közül a legfontosabb Görögországban a kaland. Énekesek járnak házról-házra, egészséget, szerencsét kívánnak a háziaknak, cserébe sonkát, vajat, bort kapnak.
