A legenda szerint a jó gyerekek számára a Mikulás éjszaka, titokban teszi ajándékait az ablakba helyezett csizmákba, cipőkbe. A virgács sem maradhat el a meglepetések között, a jó Krampusztól biztos várható.
Weöres Sándor: Suttog a fenyves
Suttog a fenyves, zöld erdő,
Télapó is már eljő.
Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő.
Tél szele hóval, faggyal jő,
Elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagykendő,
Húzza-rázza hűs szellő.
Suttog a fenyves, zöld erdő,
Rászitál a hófelhő.
Végire jár az esztendő,
Cseng a fürge száncsengő
A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke, és ez a nap a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is. Szent Miklós egész életét a szegény gyermekek megsegítésének szentelte. Az ő személyéhez kapcsolódik Mikulás alakja, aki télen titokban ajándékot visz a gyermekeknek.
Szent Miklós (Nikolaosz) 270 körül született a kis-ázsiai Patarában. Szüleit korán elvesztette, vagyonukat megkeresztelkedése után szétosztotta. A hívők égi jelre választották meg Müra (a mai törökországi Demre) püspökévé. A keresztényüldözés idején börtönbe vetették, kiszabadulva részt vett a 325-ben tartott niceai zsinaton.
A jótékonykodásáról ismert Miklós, akit már életében szentnek tartottak, 343. december 6-án halt meg. Csodatetteiről több legenda maradt fenn. A leghíresebb szerint élt Mürában egy szegény ember, aki hozomány híján nem tudta férjhez adni három leányát. A püspöknek fülébe jutott a dolog, de túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Éjszaka dobott be három erszényt az apának, így a lányok megmenekedtek attól, hogy örömlánynak adják el őket.
Mikulás-kultusz
Ünnepe, hagyományai egybemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz (a magyar Mikulás a Miklós név cseh és szlovák alakja). Szinte minden nép kultúrájában feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagy csizmájú alakja, amelyet csak a XIX. század végén nyert el.
Német nyelvterületen a Mikulásnak fenyegető külsejű „kísérői” is vannak, akik veréssel vagy éppen megevéssel fenyegetik a rossz gyerekeket: Németországban ilyen a gólyalábon közlekedő Knecht Ruprecht, Svájcban Schmutzli, Ausztriában és Magyarországon is a krampuszok a virgáccsal. Hazánkban a Miklós-napi alakoskodásnak nagy hagyománya van, de az ajándékozás szokása csak a XIX. század második felétől terjedt el. A legenda szerint a jó gyerekek számára a Mikulás éjszaka, titokban teszi ajándékait az ablakba helyezett csizmákba, cipőkbe.
Manapság már nem csak csokoládé, dió, narancs kerül a puttonyba, hanem kisebb-nagyobb ajándékok is.
