Áttetsző plexi-medence a hófehér tér közepén, gyönyörű menyasszonyi ruhák és sorsdöntő kérdések, valamint öt kiváló táncos Frenák Pál legfrissebb koreográfiájában.
Hymen, görögül annyit tesz, mint házasság, nász. Az ógörög lakodalmas énekeket is így hívják. Frenák Pál új darabjában öt ember vívja harcait a rideg, kiüresedett fehér térben. Esküvő van, az alkalomhoz illően tehát fehérbe öltöztek, de hiába e civilizációs álca, ösztöneik, vágyaik, beteg gondolataik újra és újra felsebzik ezt a teret. Indulatok, félelmek, megvetés, aljasság, megalázás – az emberi gonoszság ezer arca jelenik meg.
Közösséget kellene teremteniük, de az összefogás, az elfogadás helyett dulakodásra és pusztításra képesek. Hiába a szűziesen fehér tér, hiába a vidám összejövetelnek ígérkező esküvő, a koreográfus ezúttal sem kegyelmez: szembenézésre szólít fel, önmagunkkal és a minket körülvevő normalizálódó világgal, a saját civilizált rítusaink mögé rejtett agresszióval és előítélettel.
Frenák Pál 1957-ben született Budapesten. Gyermekkora meghatározó mozzanata, hogy szülei siket-némák voltak, így első elsajátított kifejező eszköze a jelnyelv lett, ami különleges fogékonyságot fejlesztett ki benne az arcjáték és a gesztusok, az emberi testtel kifejezhető tartalmak iránt. Frenák útkeresésének első állomása Párizs, ahová az 1980-as évek derekán távozott. Itt a klasszikus balett több illusztris személyiségével dolgozott, valamint Cunningham, illetve Limón tánctechnikákat tanult. Francia feleségének, Catherine Frenák építésznek köszönhetően betekintést nyert a kortárs művészetek világába, és megismerte a rendhagyó forma- és térhasználatot. Pier Paolo Pasolini olasz rendező filmjei, Francis Bacon munkái, Gilles Deleuse francia filozófus írásai és Jean-Olivier kortárs francia festővel való személyes kapcsolata nagy hatást gyakorolt későbbi alkotásaira.
1999-ben a már tízéves múltra visszatekintő Compagnie Pal Frenakot fiatal magyar táncosokkal kibővítve párizsi és budapesti székhellyel működő magyar-francia társulattá alakította, mely egy egyedülálló táncnyelvet hozott létre. Ennek fontos jellemzője a mimika, a jelnyelv és a test mozgásának integrált használata csakúgy, mint társműfajok (cirkusz, színház, divatbemutató, kortárs zene) beemelése az alkotásokba. Frenák Pál a hazai táncéletbe egy radikálisan új stílust hozott a maga dinamikus mozgásvilágával, újfajta érzékenységével, a verbális üzeneteken túlmutató kifejezési formáival. Innovatív tér- és testhasználata meghatározó hatással volt a hazai kortárs tánc fejlődésére. Koreográfusi, alkotó munkája mellett rendszeresen ad szakmai workshopokat, a társulattal ingyenes beavató előadásokat tart középiskolások részére, közönségtalálkozókon vesz részt, nagy hangsúlyt helyezve a más művészeti ágakkal és a közönséggel fenntartott folyamatos párbeszédre. A legismertebb európai kortárs zeneszerzőkkel dolgozik együtt. Koreográfiáihoz a zenét komponált többek között Kurtág György, Patrick Schneider, Francois Donato, Fred Bigot és Fabrice Planquette komponálta.
Frenák Pál Társulat: HYMEN
Koreográfia és szcenográfia: Frenák Pál
Koreográfus-asszisztens: Nelson Reguera
Előadók: Feicht Zoltán, Holoda Péter, Jantner Emese, Nelson Reguera, Vasas Erika
Dramaturg: Varga Mátyás
Zene: Parabryo
Zenei munkatárs: Sepsi Ádám
Kosztüm: Schopp Ildikó, Tamara Barnoff
Fény: Marton János, Frenák Pál
Hang: Hajas Attila
Videó: Vass Gergely
Alpintechnika: Zoltai György
Produkciós vezető: Ujvári-Pintér György
Időpont: 2013. január 11-12. 20:00
Helyszín: Trafó Nagyterem, Budapest
