90 éve, 1930. március 1-jén halt meg Fritz Henkel német nagyiparos, a világ egyik legnagyobb vegyi konszernjének alapítója. A nyughatatlan vállalkozó sok mindennel megpróbálkozott, árult vegyszert, nyersanyagot, sőt még gyarmatárut is.
Friedrich („Fritz”) Karl Henkel 1848. március 20-án született a Hessen tartománybeli Vöhlben, egy falusi tanító fiaként. Már az iskolában kitűnt a tudományok iránti vonzalmával, főként a kémia érdekelte. Tizenhét évesen inasnak állt egy lakk- és festékgyárban, ahol felszabadulása után alkalmazták, s rövidesen cégvezetővé küzdötte fel magát.
1874-ben kilépett és – mivel megérezte, hogy hamarosan felvirrad a mosószerek napja – kísérletezésbe fogott. 1876. szeptember 26-án két társával Aachenben megalapította a Henkel vállalatot, amelynek első terméke a mosószóda és a vízüveg vegyítéséből létrejött mosópor lett. A port a konkurenciától eltérően nem ömlesztve, hanem zacskókba adagolva, a háztartásokban alkalmazható mennyiségben árusították. A cég ekkor még egy lakóházban működött, alig három alkalmazottal.
Két évvel később került a piacra az első német márkanevet viselő mosószer, a Henkel-féle fehérítő szóda. (A terméket 1896-ban jegyezték be védjegyként.) A siker elképesztő volt, Henkel a bevételekből 1879-ben kivásárolta üzlettársait és nagyszabású fejlesztésbe kezdett. A cég székhelyét Düsseldorfba helyezte át, majd miután kinőtte a bérelt épületet, saját gyárat épített, külön vasútvonallal.
Henkel a kezdetektől fogva megértette a termékek hirdetésének fontosságát. A nyughatatlan vállalkozó sok mindennel megpróbálkozott, árult vegyszert, nyersanyagot, sőt még gyarmatárut is. A fémdobozokba csomagolt teának nem csak az volt az előnye, hogy sokáig megőrizte aromáját, de kiváló reklámhordozónak is bizonyult – egy időben a vállalat forgalmának tíz százalékát a tea tette ki. 1886-ban nyílt meg az első külföldi képviselet Bécsben, nem sokkal később Svájcban és Hollandiában, miközben a kirendeltségek és az utazó ügynökök hálózata egész Németországot lefedte. A vállalat éves forgalma 1899-ben túllépte az egymillió márkát, így elkerülhetetlenné vált egy új gyár építése. Az optimista Henkel 55 ezer négyzetméteres területet vásárolt, amelynek kezdetben egytizedét sem használta ki.
A múlt század elején komoly és szisztematikus kutatómunka indult a vállalatnál, ahol már az alapító fiai is dolgoztak. Ennek eredményeként hozták forgalomba 1907-ben a világ első „önműködő” mosóporát, a Persilt. Henkel megértette, hogy a vásárlók egyenletes minőségű, megbízható termékre vágynak, a márkanevet a minőség garanciájának szánta. A Persil nevét alkotórészeiről, a perborátról és a szilikátról kapta, és úgy hirdették, mint azt a mosóport, amellyel „fáradság és dörzsölés nélkül, egyszerű főzéssel tiszta lesz a ruhanemű”. A termék bevezetésére akkoriban elképesztő nagyságú, egymillió márkás reklámkampány indult: nem csak a lapokban hirdettek, de fehér ruhás nőket és férfiakat is kiküldtek az utcára. A siker minden várakozást felülmúlt, a Persilből már a következő évben majdnem ötezer tonna fogyott, az alkalmazottak száma megtöbbszöröződött, a forgalom pedig az első világháború kitörésekor meghaladta a 30 millió márkát. A Persilt egész Európában árulták a következő szlogennel: „A Persil Persil marad”. (Ez a mai napig érvényes, kivéve a háborús időket: 1918-ban a teljes termelést leállították és rövid időre háborús mosóporral helyettesítették.)
Henkel törődött munkásaival is, példamutató szociális intézkedéseket hozott: megszervezte a nyugdíj- és az egészségügyi biztosítást, lakásokat épített számukra, és 1918-ban napi 8, heti 48 órára csökkentette a munkaidőt. Az alapító 1926-ban három gyermekére hagyományozta egész tőkéjét, de a tőle megszokott szokatlan módon: a vállalat 40-40 százaléka két fia, 20 százaléka lánya kezébe került, de kikötötte, hogy a céget együtt kell működtetniük. Fritz Henkel 1930. március 1-jén halt meg Düsseldorfban, két hónappal idősebb fia halála után.
A düsseldorfi központú Henkel csoport napjainkban mintegy 50 ezer alkalmazottat foglalkoztat, hazánkban is van leányvállalata. A csoport forgalma és eredménye folyamatosan nő, tavalyi adózott eredménye 1,74 milliárd euró volt.
