Az elkövetkező hetek kora esti és éjszakai óráiban hangzik fel országszerte, még a belvárosi bokrosokban is a világ egyik legszebb hangú madarának, a fülemülének az éneke. Minden év április-májusban Fülemülék éjszakája programokkal ünnepli a Madarak és Fák Napját a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Sötétedés után a fülemülehímek nemigen zavartatják magukat, ezért a csoportok akár 2-3 méterről hallhatják az elképesztő hangerejű és változatosságú éneket – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az óbudai szigeten hallgathatják a madarak énekét az érdeklődők szombaton a Fülemülék éjszakája programsorozat részeként május 5-én.
Bár a fő attrakciót a fülemülék dalolása jelenti, a májusi estéken számos más madárfaj – rigó, vörösbegy, poszáta – énekében lehet gyönyörködni. Mivel ebben az időszakban már sok madárnak fiókás fészekaljai vannak, az időben érkező résztvevők etető madarakat is megfigyelhetnek. A csoportvezetők a rövid túra közben folyamatosan felhívják a figyelmet a látnivalókra, mesélnek a madarakról, beszélgetnek a vendégekkel és válaszolnak a kérdésekre. A program 21-22 óra körül zárul, mert ilyenkor a fülemülék néhány órára elhallgatnak és rövid pihenőt tartanak, hogy aztán éjféltől hajnalig folytathassák szerenádjukat.
A Madarak és Fák Napjához kapcsolódó Fülemülék éjszakája programsorozat országszerte várja a madárbarátokat, a helyszínekről bővebben a MME oldalán olvashatnak az érdeklődők.
A fülemüle a világ egyik legszebb énekhangú madara. A hímek nemcsak napközben, hanem a költési időszak első felében egész éjszaka énekelnek. Mivel ez a sűrű bokrosokban költő olajbarna színű és vöröses farkú madár a belvárosokban is megtelepszik, rengeteg ember találkozhat velük. Hosszú távú vonuló, a telet Afrika trópusi területein tölti. A tavaszi vonulási csúcs április végére, május elejére esik, a hímek ezt követően szinte azonnal énekelni kezdenek késő délutántól kora estig.
A világ első Madarak és fák napja rendezvényét a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg Magyarországon 1902-ben. Az ünnep hivatalossá Herman Ottó közreműködésével vált 1906-ban, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő a Madarak és fák napja megszervezését minden iskola számára.
