„Bölcs a király, ha a harc mezején se felejt el ölelni, / Vénusz a csóknak örül s megnyeri Mars kegyeit.” Janus Pannonius így írt az 575 éve született Hunyadi Mátyás magyar királyról.
Hunyadi Mátyás, akit a világ Matthias Corvinus, azaz Corvin Mátyás királyként is ismer 1443. február 23-án Kolozsváron jött a világra Magyarország első kormányzója, a törökverő Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet másodszülött fiaként. Hatéves koráig anyja és dajkája nevelte, majd tanítók felügyelete alá került. Apja nem lovagnak, hanem tudósnak, papi embernek szánta őt, ezért Szánoki Gergely lengyel humanista, majd Vitéz János kezei alá adta, akik Mátyást humanista szellemben sokoldalú, érdeklődő emberré nevelték, tanították egyház- és államjogra, művészetekre és latin, cseh és német nyelvekre. Eredetiben olvasta a nagy antik írók műveit, főként a történelmi eseményekről, Nagy Sándor bátorságáról, Hannibál találékonyságáról szóló elbeszéléseket, de a humanista elveket is nyomtatásban ismerte meg. Élete a legerősebb magyar családok véres összecsapásain, külhoni raboskodáson, pestisben elhunyt uralkodókon és házassági ígéreteken át vezetett a trónig.
Hunyadi Mátyásnak apja politikai csatározásaiban nemigen volt része. Bátyja kivégzését követően viszont neki szánták a vezető szerepeét, holott ekkor alig töltötte be a tizenharmadik évét. V. László megsejtette megsejthette benne az erős ellenfelet, és az István-toronyba záratta, majd érezvén a László megölése miattii ellenszenvet, Bécsbe, majd Prágába is magával vitette őt, erős őrizetben tartva.
Tizenöt éves, amikor László bátyjának kivégzése és V. László király hirtelen halála után, 1458. január 24-én a pesti (rákosi) királyválasztó országgyűlésen a főpapok és a főurak megegyeztek királlyá választásában. (Podjebrád György cseh kormányzó – akit 1458-ben királlyá választottak – Mátyást csak azzal a feltétellel engedte haza prágai fogságából, hogy feleségül veszi lányát, Podjebrád Katalint.) Ezután híveinek támogatásával királlyá tették, de még csak tizenöt éves volt, ezért az országgyűlés öt évre édesanyja testvére, Szilágyi Mihály személyében kormányzót állított mellé. Február 14-én Mátyás bevonult Budára, ahol a Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomban trónra ültették. A Szent Korona azonban nem volt Magyarországon, III. Frigyes német-római császár csak 1463-ban adta vissza, súlyos váltság fejében. Mátyás Bécsújhelyen megállapodást kötött a császárral a török elleni küzdelemről és a trónutódlásról, amennyiben fiú örökös nélkül halna meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli.
Hunyadi Mátyást így csak uralkodása hatodik évében, 1464. március 29-én koronázta királlyá az esztergomi érsek Székesfehérváron, a középkori királyi bazilikában. Ezzel lezárult uralkodásának első szakasza, amelyben a királyi hatalom külső megszilárdítására törekedett. A király megkoronásával új szakasz kezdődött Mátyás uralkodásában: az önálló bel- és külpolitika kezdetének nyitánya.
Ezt követően megfékezte a bárókat, a fontosabb tisztségekbe saját köznemesi és polgári származású híveit ültette, majd kiépítette a központi hatalmat. Megreformálta az államháztartást, tovább fejlesztette az államszervezetet, a hatalmas adóbevételekből zsoldos hadsereget (Fekete sereg) verbuvált. Fontos törekvései közé tartozott a gazdaság felvirágoztatása és értékálló, külföldön is megbecsült pénz kibocsátása. Külpolitikai téren megosztotta figyelmét a török veszély és nyugati törekvései között. Uralkodása alatt élte a középkori magyar állam fénykorát, vált európai nagyhatalommá. 1469. május 13-án Mátyást cseh királlyá is megválasztották. 1485. január 29-én Mátyás király megkezdte Bécs ostromát, majd a körülzárt város védői fél évvel később, június 1-jén adták meg magukat, és a magyar király ünnepélyesen bevonult a városba.
A magyarországi reneszánsz meghonosítója volt
Nagy művészetpártolóként sokat tett a kultúra fejlesztéséért, udvara a humanista alkotóművészek gyűjtőhelye volt. A kultúra mecénásaként tovább építtette a budai és visegrádi palotát, támogatta a könyvkiadást, hatalmas könyvtára, több mint 5 ezer kötetes volt, Corvina-kódexeinek egy részét az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Csillagvizsgálót állíttatott fel Budán. Budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központjává vált. A Corvináknak otthon adó világhírű könyvtára mintegy 2000-2500 kötetet számlált, és a kódexek értéke meghaladta a darabonként 1000 aranyat: ezzel Európa egyik leginkább értékes könyvtárát hozta létre. Mátyás idején nagyszabású építkezések folytak az egész országban. A budai várat teljesen reneszánsz stílusban építtette át. Neveltetésének is köszönhetően kedvelte a művészeteket, udvarában híres művészek és történészek éltek, mint például Marzio Galeotto, Janus Pannonius, az első jelentős magyar költő, Petrus Ransanius és Antonio Bonfini. 1489-ben Mátyás az éppen Rómában lévő Aurelisu Brandolinus firenzei származású humanistát udvarába hívatta. a tudós szerző akit szeme világának elvesztése miatt a Lippus (csipás) melléknévvel illettek, Magyarországon kezdte el írni A köztársaság és a királyság összehasonlítása című munkáját. Udvarában az okkult tudományok művelőit is szívesen látták, Mátyás körül seregnyi asztrológus, szellemidéző működött.l
Marzio Galeotto, Janus Pannonius és egyéb források szerint Mátyás erősen emlékeztetett apjára és bátyjára is: határozott, parancsolásra hajlamos egyéniség volt, és nemigen tűrt ellentmondást. De tudott megnyerő, nyájas is lenni, hiszen könnyen megértette magát a közemberekkel. Mivel rengeteg főnemesi összeesküvés szerveződött ellene, inkább a köznemesekkel vagy közrendi emberekkel igyekezett körülvenni magát, és nekik osztotta el a számos királyi tisztség egy részét: a fekete sereg vezetője például a paraszti származású nagyszerű katona, Kinizsi Pál volt.
Mátyás király első felesége, a cseh Podjebrád Katalin egyévi házasság után, fiatalon, gyermekágyi lázban halt meg a fiú trónörökössel. A megözvegyült király csak 1476-ban házasodott újra, ekkor a nápolyi Aragóniai Beatrixra esett választása, az itáliai asszony minden orvosi beavatkozás ellenére sem tudott Mátyásnak utódot szülni. 1473-ban Budán azonban Mátyásnak fia született: törvénytelen fia, Corvin János, egy bécsi polgárlánytól, Edelpack Borbálától származott. Noha Mátyás fiát sohasem tagadta meg, sőt, királyfinak kijáró neveltetésben részesítette, Corvin János utódlását nem tudta keresztülvinni.
Mátyás 1490. április 6-án váratlanul halt meg Bécsben. Halála után holttestét hajón Budára vitték, innen került Székesfehérvárra. Földi maradványait az uralkodása idején kibővített királyi koronázó templom fogadta be. Halálát trónviszály követte, a kialakult káosz és politikai csatározások miatt hódításai gyorsan elvesztek. A trónt többen is magukénak akarták, köztük Mátyás törvénytelen fia, Corvin János, Jagelló Ulászló cseh király, valamint János Albert lengyel királyfi. A trónon II. Ulászló cseh király követte.
A magyar néphagyomány Mátyás alakja köré egész legendafüzért font, számos népmese szól róla, ezekben a bölcs és igazságtevő király álruhát öltve vegyült el a nép között, hogy ellenőrizze, mi történik az országban. Ahogy E. Kovács Péter történész összefoglalja, a legendássá és az igazságossá vált Mátyás ellentmondásoktól sem mentes uralmát nehéz érzelmek nélkül, objektíven értékelni. „Kiváló egyéni képességekkel rendelkezett, ingatag trónját mesterien védte, képes volt egy olyan kormányzati szisztémát kiépíteni, amelyben aztán szinte ellentmondás nélkül érvényesíthette akaratát. A királyi jövedelmek növelése, ami azonban drasztikus adóemeléssel járt együtt lehetővé tették számára a nyugati hódításokat újabb terheket jelentve országának. Megpróbált mindent elképzelései szerint alakítani, kihasználva mindent és mindenkit. Igazi fejedelem volt, machiavelli értelemben.”
