Ki ez a határozott kiállású királynő? Hogyan él? Kit szeret? Milyen a valóságos politikai befolyása és mennyire határozta meg korát? II. Erzsébet királynő hatvan éve viseli Szent Edward koronáját.
Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és más birtokok és területek királynője, a Nemzetközösség feje és a hit védelmezője – hatvan éve, hogy II. Erzsébet királynő viseli a fenti címeket.
1952. február 6-án, huszonhat évesen lépett II. Erzsébet Anglia, Skócia és Észak-Írország trónjára, ahol ugyanolyan hirtelen – bár természetesen nem annyira váratlanul – találta magát, mint másfél évtizeddel korábban édesapja, néhai VI. György király. Bár a canterburyi érsek csak 1953. június 2-án helyezte Szent Edward koronáját a fiatal uralkodó fejére a londoni Westminster-apátságban.
II. Erzsébet királynő
A még viktoriánus szigorban élő országban született, ahol megélte az Indiai Birodalom bukását, a Második Világháború szörnyű csapásait, mielőtt a hatvanas évek okozta megrázkódtatás, illetve a Diana által jelképezett viharos évek következtek volna. II. Erzsébet nyolc különböző politikai beállítottságú miniszterelnökkel dolgozott, Winston Churchilltől Tony Blairig, és mindvégig megrögzötten hű maradt ősei örökségéhez: az évezredes intézmény tiszteletben tartott szimbólumaként kifogástalan jelenlétével hozzájárult évtizedek brit sikereihez. Ki ez a határozott kiállású királynő? Hogyan él? Kit szeret? Milyen a valóságos politikai befolyása és mennyire határozta meg korát? Valóban ő a világ leggazdagabb asszonya?
A történelem szinte valószínűtlenül furcsa csavarának eredménye csupán, hogy Erzsébet Alexandra Mária – ahogy az 1926. április 21-én, hajnali háromnegyed háromkor világra jött leánygyermeket anyakönyvezték – ül most Anglia trónján. Apjának bátyja, VIII. Edward ugyanis 327 napi uralkodás után, a koronázást meg sem várva úgy döntött, hogy inkább a szívére hallgat, és egy kétszeresen elvált amerikai hölgy, Wallis Simpson oldalán távozott a trónról.
Öccse, a magának való, zárkózott, súlyos beszédhibákkal küszködő, uralkodói szerepre egyáltalán nem törő Albert yorki herceg – a családon belül csak „Bertie” – Edward zűrös távozása után, szinte teljesen készületlenül volt kénytelen egyik napról a másikra Anglia trónjára ülni. Az új királyban, aki a VI. György nevet vette fel, valójában felesége, a 2002-ben, 101 éves korában elhunyt Erzsébet anyakirálynő tartotta a lelket, amíg lehetett. Nem sokáig lehetett: György király – bár népe nemzeti hősként tisztelte – a rároskadt felelősség, és főképp a háborús évek megpróbáltatásainak súlya alatt korán összeroppant, és 1952. február 6-án, alig 57 évesen elhunyt. Halálának pillanata óta idősebbik leánya, az idén 86 esztendős II. Erzsébet királynő az Egyesült Királyság uralkodója.
Az akkor 26 esztendős hercegnőt Kenyában érte atyja halálhíre. A hercegnőből királynővé lett Erzsébet természetesen azonnal hazaindult, és – üknagymamája, Viktória királynő óta az első női uralkodóként – átvette az akkor még mindig háborús sebeit gyógyítgató, kiterjedt jegyrendszer szorításában élő szomorú Anglia államfői tisztségét. II. Erzsébet királynő a nyugati világ legidősebb és leghosszabb ideje regnáló uralkodója, és az európai történelem legrégebbi, ma is létező monarchiájának élén áll.
A brit uralkodó az összesen 54 tagállamot számláló, zömmel az egykori brit gyarmatokból álló, önkéntes szerveződésű Nemzetközösség országai közül – az Egyesült Királyság mellett – tizenötnek szintén az alkotmányosan elismert államfője, köztük olyan parányoknak, mint Tuvalu, és olyan földrésznyi országoknak, mint Kanada és Ausztrália. II. Erzsébet királynő uralkodása alatt ezekben az országokban eddig összesen 152 miniszterelnök szolgált. Szűkebb hazájában, Nagy-Britanniában jelenleg a tizenkettedik kormányfőjénél tart; az első Winston Churchill, a háborús győző volt.
Erzsébet a negyvenedik uralkodó az angol trónon azóta, hogy azt Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte, de csak az ötödik olyan, aki több mint fél évszázadot töltött ezen a trónon. Az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját azonban az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartja, 63 évvel, hét hónappal és három nappal. II. Erzsébet királynőnek tehát valamivel több mint három és fél évet kell még uralkodnia az üknagymama rekordjának megdöntéséhez, ehhez pedig az szükséges, hogy 2015. szeptember 10-én, 90. életévében is még ő üljön az Egyesült Királyság trónján.
A trónról nézve sem fénylik minden aranyosan
Mindazonáltal az uralkodóként eddig eltöltött 60 esztendő sem a felhőtlen nyugalom és boldogság jegyében telt.
„Annus horribilis” – borzalmas év, mondta ki például 1992-re a királynő könnyek között az azóta szállóigévé vált minősítést. Akkor vált nyilvánvalóvá ugyanis, hogy legidősebb fia, Károly trónörökös és Diana hercegnő egészen addig legújabb kori tündérmesének beállított házassága romba dőlt; különköltözésüket John Major miniszterelnök jelentette be az alsóházban.
Akkor vált el a királynő leánya, Anna hercegnő, abban az évben járták be a világsajtót a másodszülött fiú, András yorki herceg félpucér feleségéről, Sarah Fergusonról készült, súlyosan kompromittáló lesipuskás fotók – a hercegnő lábujjait a marokkói fövenyen csókolgató úr sajnos nem az azóta elvált hites férj volt -, és akkor emésztették el a lángok az első számú uralkodói rezidencia, a windsori kastély jelentős részét.
Az igazi „annus horribilis” azonban 1997 volt, Diana hercegnő – az elsőszülött fiú, Károly trónörökös felesége – világszerte sokkot okozó párizsi autókatasztrófájának éve. Az udvari krónikások jórészt egyetértenek abban, hogy Diana halála és az azt megelőző házasságtörési, majd válási botránysorozat az utóbbi évszázad egyik legnagyobb megrázkódtatása volt a brit monarchia életében, talán nagyobb, mint VIII. Edward lemondása a trónról.
Mindezen megpróbáltatások közepette II. Erzsébet – kifelé mutatott, a közvélemény szerint időnként rideg elutasítással – szoborszerű nyugalommal és szilárdsággal tartotta egyben a monarchiát, bár ezt a személyes tartást a sajtó és az alattvalók sokszor ridegségként érzékelték; így volt ez például a Diana halálát követő példátlan társadalmi felindulás idején is.
Államfői képességeiről, globális diplomáciai szerepéről és diszkréciójáról azonban mindenki csak felsőfokú jelzőkkel beszél. Az általános megbecsülést és közbizalmat jól érzékeltette kettővel ezelőtti miniszterelnöke, Tony Blair egy sokat idézett megjegyzése is. Blair – az első olyan brit kormányfő, aki II. Erzsébet trónra lépése után született – egy ízben megvallotta: életében két olyan ember van, akinek bármit elmondhat kabinetbeli kollégáiról, az egyik a felesége, a másik a királynő.
Számok, királyok, miniszterelnökök és 3500 törvény
Politika
II. Erzsébet hatvan évvel ezelőtt, 1952. február 6-án lépett trónra. Uralkodása alatt a birodalom elveszítette többek között Kenyát és Hongkongot, de a brit királynő így is 16 ország államfője és az 54 szuverén államot tömörítő Nemzetközösség feje.
II. Erzsébet királynő a második leghosszabb ideje hatalmon lévő brit uralkodó. A szigetország történetében ez idáig mindössze öt másik uralkodó töltött ötven évet, vagy annál hosszabb időt a trónon:
– Viktória brit királynő (63 év)
– III. György brit király (59 év)
– I. Jakab angol király – Skóciában VI. Jakab (58 év)
– III. Henrik angol király (56 év)
– III. Edvárd angol király (50 év)
II. Erzsébet a negyvenedik uralkodó az angol trónon azóta, hogy azt Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte. 1952 óta több mint 3500 törvényt szentesített.
Uralkodása alatt 12 miniszterelnöke volt:
– Sir Winston Churchill (1951-1955)
– Sir Anthony Eden (1955-1957)
– Harold Macmillan (1957-1963)
– Sir Alec Douglas-Home (1963-1964)
– Harold Wilson (1964-1970, majd 1974-1976)
– Edward Heath (1970-1974)
– James Callaghan (1976-1979)
– Margaret Thatcher (1979-1990)
– John Major (1990-1997)
– Tony Blair (1997-2007)
– Gordon Brown (2007-2010)
– David Cameron (2010-)
Tony Blair volt az első olyan brit kormányfő, aki már II. Erzsébet uralkodása alatt született, 1953. május 6-án, egy hónappal a koronázási ceremónia előtt.
A királynő részt vett a brit Parlament éves ülésszakának összes megnyitóján, kivéve 1959-et és 1963-at, amikor András herceggel, illetve Edward herceggel volt várandós.
A brit királynő 2011 májusában történelmi látogatást tett az Ír Köztársaságba. Ez volt az első brit uralkodói látogatás az ír függetlenség kikiáltása óta: V. György brit király még 1911-ben járt az országban.
Vallások, felekezetek és a királynő
II. Erzsébet alatt alatt hat Canterbury érsek szolgált: Geoffrey Fisher, Michael Ramsey, Donald Coggan, Robert Runcie, George Carey, Rowan Williams;
… és hat római katolikus pápa: XII. Piusz, XXIII. János, VI. Pál, I. János Pál, II. János Pál, XVI. Benedek
A királynőt két pápa tisztelte meg látogatással Nagy-Britanniában: II. János Pál 1982-ben, XVI. Benedek pedig 2010-ben. II. János Pál több mint 450 év után az első katolikus egyházfő volt, aki elment a szigetországba. Maga II.Erzsébet két alkalommal tett hivatalos látogatást a Vatikánban, ahol 1961-ben XXIII. János pápa, 1980-ban pedig II. János Pál fogadta.
Látogatások, utazások
Hatvan év alatt a királynő összesen 261 hivatalos tengerentúli látogatást tett, köztük 78 állami látogatást 116 különböző országban. Tizennyolc alkalommal járt Ausztráliában, huszonkétszer Kanadában, hatszor Jamaicában, és tízszer Új-Zélandon – ezeknek az országoknak ő az államfője is.
Amióta II. Erzsébet uralkodik, a világon mindössze három államfő ünnepelhette meg a maga gyémántjubileumát:
– Bhumibol Aduljadezs thai uralkodó 2006-ban,
– Johor (ma Malajzia része) korábbi szultánja 1955-ben,
– a néhai Hirohito (1901-1989) japán császár 1986-ban.
II. Erzsébet számos szokatlan hús-vér ajándékot kapott a külföldi látogatásai során:
– 1972-ben két szárazföldi teknősbékát kapott a Seychelle-szigeteken,
– ugyanebben az évben egy Jumbo nevű hétéves hím elefánttal ajándékozta meg Kamerun elnöke az ezüstlakodalom alkalmából,
– egyik kanadai látogatása után két fekete hóddal térhetett vissza Nagy-Britanniába.
