A világirodalom egyik legjelentősebb alkotásának tartott görög eposza, az Iliász keletkezését és idejének történetét hosszú ideje kutatják. Genetika és grammatikai kutatások alapján pontosan meghatározták az Iliász megszületésének idejét.
Arra nem kapunk választ, hogy valóban élt-e Homérosz, ám az bizonyos, hogy a megjelenő szókincs, szóhasználat és nyelvi fordulatok alapján az Iliász egy kolligátum, amely valójában történetek gyűjteménye.
Az Iliász keletkezésének korát megbecsülő kutatók abból a be nem bizonyított, ám mára elfogadottá vált tényből indultak ki, hogy a trójai háború valóban megtörtént, illetve hogy az Iliászt a Homérosznak nevezett költő írta. A brit és amerikai kutatók az emberi gének mutációinak végigkövetéséhez hasonló módszert használtak, csak éppen gének helyett szavak változását figyelték. Végeredményül – az időpont megegyezik az eddig feltételezett, ám be nem bizonyított időponttal – időszámítás előtt 762-őt kaptak, plusz-mínusz 50 évvel.
Mindez egybevág, mondhatni megerősíti az eddigi, történészi becsléseket a mű keletkezési idejéről, biztosat azonban nem lehet tudni, de még azt sem, hogy élt-e egyáltalán Homérosz, és hogy volt-e valóban trójai háború. Bár a megrögzött Trója-kutató Heinrich Schliemann a 19. században feltárt a mai Törökország északnyugati részén egy erődromot, és bizonyítékokat lelt arra, hogy a helyen az időszámítás előtti 12. században háború dúlt, ám hogy az Trója és egy idegen hatalom között folyt-e, vagy belharc volt, nem tudni.
Azt viszont igen, hogy az Iliász évszázadokkal később íródott. Mark Pagel, az angliai Readingi Egyetem evolúció-szakértője észak-amerikai tudósokkal – Eric Altschuler genetikussal és Andreea S. Calude nyelvésszel – nyomozta genetikai kutatómódszerrel az Iliászt. Pagel szerint ez nem meglepő.
„A nyelvek ugyanolyan rendkívülien viselkednek, mint a gének. Megpróbáltuk feltérképezni a nyelvi evolúció szabályszerűségeit, és tanulmányoztuk Homérosz szókincsét, szóhasználatát. Az elemzéshez Morris Swadesh amerikai nyelvész jó fél évszázada összeállított szógyűjteményét vettük alapul. Ezen a nagyjából 200 tételes listán olyan szavak vannak, amelyek minden nyelvben, minden kultúrában fellelhetők, például testrészek, színek, rokoni kapcsolatok kifejezései. Az Iliászban 173 swadeshi alapszó fordul elő – idézte a Life Science amerikai hírportál Pagelt.
A kutatók megvizsgálták a kiszitált szavak múltját – az Íliász keletkezéséhez képest – egészen a trójai háború koráig visszanyúlón, továbbá a szavak változásait az Iliász megszületésétől egészen napjainkig, így a hettiták nyelvétől kezdve a modern görögig tanulmányozgatták őket.
