„Inventas vitam iuvat excoluisse per artes” – „szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni”: ez a jelmondat olvasható a Nobel-díj kitüntetettjeinek ajándékozott érmén.
A hétfőn kezdődő héten jelentik be a Nobel-díjak idei kitüntetettjeinek nevét. A világ kétségkívül legrangosabb kitüntetésének alapítója a kalandos életű svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel volt, aki mesés vagyonát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Nobel azon kevesek közé tartozik, akik még életükben elolvashatták nekrológjukat, de ez nem szolgált örömére. Több lap ugyanis 1889-ben bátyja halálakor őt búcsúztatta, igen kevésé hízelgő szavakkal. Nobel átgondolta a háta mögött telt éveket és élete végén úgy döntött, vagyonát a béke céljaira és az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja. 1890-ben kelt első végrendeletében még csak az élettan és az orvostudomány művelőire gondolt, a kitüntetés végleges formáját 1895. november 27-én kelt harmadik, svéd nyelven írt végrendeletében határozta meg. Eszerint „A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették. A mondott kamat öt egyenlő részre osztandó és a következők szerint ítélendő oda: egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén; egy rész annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta; egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében; egy rész annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy rész annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében.”
1969. óta az eredeti Nobel-díjjal erkölcsileg és anyagilag egyenértékű, de a svéd állam által alapított Alfred Nobel-emlékdíjat osztanak a közgazdaságtudomány legjelesebbjeinek. A fizikai és kémiai díjat a Svéd Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a Stockholmi Károly Egyetem, a békéért harcolók díját a Storting, a norvég parlament képviselőiből alakult öttagú bizottság ítéli oda. Idén nem adnak át irodalmi Nobel-díjat az arról döntő Svéd Akadémián kirobban szexuális zaklatási botrány miatt. A 2018-as elismerést a tervek szerint a 2019-es díjjal együtt fogják odaítélni és átadni.
A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel-békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják. Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, kivételt kétszer tettek: az irodalmi díjnál Erik Karlfeldt svéd költő, a Nobel-békedíjnál a szintén svéd Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár esetében. Előfordult ugyanakkor az is, hogy egy-egy kategóriában nem osztottak ki díjakat.
A fenti intézmények minden ősszel levélben kérnek javaslatot a világ vezető tudósaitól; a javaslatoknak február 1-jéig kell befutniuk, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra. A díjakat Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki, a kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és nem utolsósorban egy csekket kapnak. A díj átvétele határidőhöz kötött, ennek elmúlta után csak az érem és az oklevél jár, a pénz nem. A pénzösszeg nagysága a Nobel Alapítvány bevételeinek arányában változik.
Nobel halála után a kitüntetettek fél évszázadig évről évre kevesebb pénzt vehettek át, mert a végrendelet értelmében 1953-ig a vagyont nem lehetett beruházásokra fordítani. Ekkor módosították a rendelkezéseket, kivéve a teljes adómentességre vonatkozó részt, és a vagyon ismét növekedésnek indult.
