Művészek és költők szerelme ritkán idilli. Remekművek születhetnek belőle és általa, de az érzelmi viharai eltorzíthatják az alkotó egyéniségét, gyengíthetik életét. Milyen volt az igazi Léda? Párizs, szalonok, kávéházak alcímmel Léda és Ady szenvedélyes kapcsolatát ismerhetjük meg közelebbről az OSZK Dísztermében.
„Megfogta a kezemet, s meg sem állt velem Párizsig.”
Nem volna kis feladat, ha számba akarnánk venni a nők szerepét Ady Endre mindennapjaiban, sorsának alakulásában, érzelmi életében s ennek írói-költői megjelenésében. A sor hosszú, és sok név mindörökké homályban marad, de két asszonynak életfordító rendeltetése van: Lédának és Csinszkának. A róluk való véleményekben és ítélkezésben ütközik össze a legtöbb ellentét: magasztalás és lekicsinylés, hódolat és vád, eszményítő legenda és torzító elfogultság. Ady alakját sem láthatjuk addig tisztán, amíg e két asszony körül el nem oszlik az aranyfelhő és a boszorkányfüst.
Diósy Ödönnét, azaz Brüll Adélt egy végletekig önző férfi és zseniális művész ostromolta leveleivel első találkozásuk után. Léda pedig könnyen vette az udvarlást, ha biztatón pártolta is, valójában Ady rendíthetetlensége és költői szenvedélyessége hódította meg. „Pedig úgy jöttem, s íme, most is azt fogadom: olyan leszek, amilyennek Maga óhajt, édes Egyetlen.” Így kezdődött a Léda-ügy, ami mint előzmény, sok mindent megmagyaráz Ady és Boncza Berta kapcsolatának létrejöttéből. A költő személyisége is élesebb, határozottabb vonásokat mutat e két kötődés megértésében.
A Léda-versek izzása olyan fénnyel ragyogta be az asszony alakját, hogy eltűntek egyéniségének árnyfoltjai, s emiatt elmosódtak ennek a viszonynak az ijesztő árnyfoltjai és mélységei. Ady Léda mellett találta meg önmagát, az ő kezdeti (lelki, érzelmi és testi) támogatásával vált igazi költővé. Léda a kor polgárasszonyának és a fölszabadult, modern nőnek a keveréke: értelmes, művelt, tapasztalt. Ám a hozzá írt versekből az is kiderül, hogy kicsinyes, hétköznapi és kiábrándító tulajdonságokkal is bírt, melyeket a Ady is felfedezett idővel. Léda legendás, halhatatlan nagybetűs Múzsaként maradt meg a köztudatban, amely a tragikus (és igen nagy nyilvánosságot kapó) szakítást is inkább Ady állhatatlanságának tulajdonítja, őt okolja.
„Két betegesen érzékeny idegember, két összeférhetetlen, túlduzzadt egyéniségtudat találkozásából nem születhetett harmónia, s elkerülhetetlen volt a gyászos vég”, amelynek lírai megfogalmazása az 1912. márciusi végzetes összeveszésüket követően megszületett Elbocsátó, szép üzenet volt.” (Péter I. Zoltán) Ady fölszabadult a szakítás után, és ki is használt minden csábító pillanatot, mely felejteni segítette, de bizonyos, hogy döntése nehéz volt számára: a Léda-ügyről többé nem beszélt, szinte tabu volt előtte. Lédát nagyon megviselte a szakítás, sokáig nem hitte, hogy valóban és végleg elhagyja őt a költő. De rácáfolt a hisztérikus kitöréseire és fenyegetőzéseire, és visszavonult.
Párizs, szalonok, kávéházak
2013. március 8. 16.00-19.00
A márciusi KönyvTÁRlat kapcsolódik az országos Mindenütt nő! című programsorozathoz, mely azért született, hogy három napon át nőkről szóló, a nők problémáival foglalkozó, női alkotókat bemutató programokat láthassanak az érdeklődők Budapesten és országszerte.
A KönyvTÁRlat programsorozat aktuális darabja egy különleges női sors bemutatására vállalkozik. Ady műveinek, hagyatékának tükrében kiváló irodalomtörténészek tartanak előadást Ady és Léda szenvedélyes kapcsolatáról, az igazi nagy múzsa, Léda lenyűgöző szellemiségéről Ady versein keresztül.
Program
16:00 – 16:40
E. Csorba Csilla: Az igazi Léda
„Amivé formálsz, az leszek”
Az elmúlt években felerősödött az érdeklődés az írók és művészek múzsái, alkotótársak, elfojtott vagy megélt önmegvalósító törekvései iránt. A nők szerepét számba venni Ady mindennapjaiban nem kis feladat. A két meghatározó személyiség Léda (Brüll Adél) és Csinszka (Boncza Berta) voltak.
A legenda és a valóság feltárása mind a mai napig izgatja a kutatókat és az olvasókat is. Léda alakját, személyiségét, életviszonyait férjéhez, Diósy Ödönhöz és szerelméhez, Ady Endréhez fűződő kapcsolatán keresztül vizsgálja visszaemlékezések és dokumentumok segítségével, belehelyezve őt a XX.század eleji általános nőkép, megítélés kontextusába.
E. Csorba Csilla (irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója)
16: 40 – 17: 20
Hegyi Katalin: A könnyek asszonya versekben és levelekben
Élete lehetne nyitott könyv is, mégis tele van megfejthetetlen titokkal. A versek, melyeknek múzsája volt, mindent elmondanak róla. De kiről? Lédáról? A valóságos személyről? Vagy arról az asszonyról, akit Ady Endre felemelt a hétköznapiságból a csodált halhatatlanok közé?
Hegyi Katalin (irodalmi muzeológus, Petőfi Irodalmi Múzeum)
17:30-tól
Myrtill és a Swinguistique
jazz előadása különleges nőnapi koncert
Micheller Myrtill és zenekarának vadonatúj műsora, amely a múltszázad Franciaországát idézi fel, francia és angol nyelvű dalokkal, vidám gipsy swing stílusban. Myrtillt a műsorban két gitár, nagybőgő és dob felállású zenekar kíséri.
Kamarakiállításunkon fotóritkaságok, kéziratok és egyéb meglepetések tekinthetők meg.
KönyvTÁRlat – Múzsák és szentek
Párizs, szalonok, kávéházak
Időpont: 2013. március 8-án 16.00-19.00
Helyszín: Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest
