„Különc főúr, akire a kései utókor szemüvegén át tekintve annyi jót lehet elmondani, s ezzel kortársai fölé emelni?” 200 éve halt meg gróf Festetics György földbirtokos, a keszthelyi Georgikon és Helikon alapítója.
„Különc főúr, akire a kései utókor szemüvegén át tekintve annyi jót lehet elmondani, s ezzel kortársai fölé emelni?Avagy a kései felvilágosodás nagy magyar alakja, aki elsősorban eszmei hatások nyomán kezdett reformtervek megvalósításához, amely tervek persze saját érdekének is megfeleltek, hiszen a nagybirtokon folyó gazdálkodást érintették?”
Gróf Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója, gróf Festetics Pál kamarai alelnök és Bossányi Júlia grófnő fia, gróf Festetics László apja, gróf Széchényi Ferenc sógora 1755. január 1-jén született a Sopron megyei Ságon. Apját, Festetics Pál főispánt Mária Terézia királynő 1772-ben emelte magyar grófi rangra. Nővére Széchenyi Ferenc grófhoz ment feleségül, így Széchenyi István nagybátyja volt. 1765-1775 között a bécsi Theresianum növendéke volt, tanulmányai befejeztével csaknem húsz évig szolgált a hadseregben.
A fiatal Festetics György a híres bécsi Theresianumban töltött tanulóévei alatt ismerkedett meg a felvilágosodás eszméivel. 1790-ben mint a Graeven-huszárezred alezredese néhány tiszttársával együtt beadvánnyal fordult a pozsonyi országgyűléshez. Ebben azt kérelmezték, hogy békeidőben a magyar ezredek Magyarországon állomásozzanak, a német tisztek helyett magyarokat alkalmazzanak, s a szolgálati nyelv magyar legyen. Válaszul Festeticset és legfőbb segítőjét, Laczkovics János századost a császár belgiumi szolgálatra helyezte át. (Laczkovicsot, mint a Martinovics-féle összeesküvés részesét 1795-ben lefejezték.)
A Festeticsek a korszakban végig a bécsi udvarhoz hű politikát folytattak, Festetics György azonban többször is konfliktusba keveredett az uralkodó dinasztiával. Végül 1791-ben azért kellett távoznia a császári-királyi hadseregből, mert olyan fogalmazványt terjesztett társaival a magyar országgyűlés elé, amely a későbbi önálló magyar hadsereg gondolatát is magában foglalta, emellett pedig kiállt a magyar vezényleti nyelv és egy magyar tisztképző intézet létrehozása mellett is. Festetics a család keszthelyi nagybirtokára vonult vissza. 1797-ben amikor a zalai megyegyűlésen a nemesség hadba vonulása ellen szólókat támogatta, I. Ferenc császár megfosztotta kamarási méltóságától, és örökre kitiltotta Bécsből. Ettől kezdve keszthelyi visszavonultságában az elhanyagolt hazai mezőgazdaság és ésszerű gazdálkodás úttörője lett.
„Minden erejével az eladósodott birtok gazdasági ügyeinek rendbetételén, illetve korszerű gazdaság kialakításán, új mezőgazdasági módszerek bevezetésén munkálkodott. Ezzel párhuzamosan mecénásként a korabeli kultúra és irodalom felvirágoztatásához is hozzájárult, nevéhez fűződik a korszak írói és költői által látogatott helikoni ünnepségek megszervezése, valamint a csurgói református kollégium megalapítása.”
Első lépésként 162 ezer holdas birtokára Nagyváthy Jánost kérte fel jószágigazgatónak, aki a gazdaság minden egyes ágára szakszerű utasítást dolgozott ki. Ez a kiváló szakember azt a tanácsot adta a grófnak, hogy az uradalmi gazdatisztek képzésére tanintézetet alapítson, így jött létre 1797-ben a világ első, felsőfokú képesítést is nyújtó mezőgazdasági tanintézete, a Georgikon. Az intézményt József nádor avatta fel, s maga vonta meg az első barázdát a mintagazdaságban. Ugyancsak Nagyváthy tanácsára uradalmai egyikén, Csurgón református gimnáziumot és templomot alapított: a gimnázium 1792-ben nyitotta meg a kapuit, a templom 1796-ra épült fel.
Támogatta a nemzeti kulturális törekvéseket is. 1814-től minden év májusában Helikon elnevezéssel irodalmi ünnepségeket rendezett, amelyen megjelentek a kor ismert költői írói. Kapcsolatban állt Berzsenyivel, Kisfaludy Sándorral, Dukai Takách Judittal, Csokonaival, Pálóczi Horváth Ádámmal, nem egyet közülük anyagilag is támogatott. Az 1810-es évektől a magyarországi és külföldi főnemesek is egyre nagyobb számban keresték fel a kastélyt, Berzsenyi Dániel pedig mint „magyar Veimárt” ünnepelte Keszthelyt. A tudományoknak is pártfogója volt. Keszthelyen helyi nyomdát, zeneiskolát alapított, szakkönyvtára párját ritkította, tagja volt a göttingeni tudós társaságnak. Ő volt az, aki elkezdte a hévízi gyógyfürdő fejlesztését.
Nagy formátumú egyéniség volt, aki egész életében azon munkálkodott, hogy Magyarországon korszerű gazdálkodást és nemzeti irodalmat teremtsen. 1819. április 2-án halt meg Keszthelyen itt is temették el. 1892-ben a város főterén szobrot állítottak Festetics György emlékének, amely jelenleg a múzeummá alakított gyönyörű kastély parkjában található.
