A 270 éve született Festetics György gróf egyszerre volt különc főúr, akire a kései utókor szemüvegén át tekintve annyi jót lehet elmondani, s ezzel kortársai fölé emelni, valamint a kései felvilágosodás nagy magyar alakja.
Gróf Festetics György (1755–1819) gróf Festetics Pál kamarai alelnök és Bossányi Júlia grófnő fia, gróf Festetics László apja. Festetics György felesége Jakabházi Sallér Judit (1765-1829) volt, akitől egy fiú- és három leánygyermeke született. Testvérei Júlia, János és Imre, valamennyien tehetséges emberek voltak. Júlia Festetics György barátja, a Nemzeti Múzeumot 1802-ben megalapító Széchenyi Ferenc feleségeként vett részt a nemzeti kulturális életben. Festetics Imre a juhnemesítésben ért el jelentős eredményeket. Az 1819-ben, Brünnben megjelent írásában több tudománytörténeti szempontból jelentős, új genetikai megállapítást közöl. Festetics János a vármegye hivatalnokaként szerzett érdemeket.
Festetics György is annak a korszaknak a képviselője, amikor polgári erénynek számított a mecenatúra, a kultúra támogatása.
Rokoni szálakon túl összekötötte őket a nemzeti ügyek iránti elkötelezettség, a magyar kultúra, a magyar irodalmi élet támogatásának létfontosságában való hit.
„Alig találnánk alkalmasb időpontot, mint a mostanit, hogy e férfiu érdemeiről lapunk arczképcsarnokában megemlékezzünk. Az idő még abban is igazolta gr. Festetics György törekvéseit, hogy ugyan ott, Keszthelyen, hol ö a mult század végén a Georgikont alapitotta, most ismét egy nyilvános gazdasági intézet felállítása már a közel jövőben várható.Gróf Festetics György, az egykori keszthelyi gazdaképző-intézet alapitója, egyik legnépszerübb s legérdemteljesb fia volt a hazának. Született 1754. január 1-én. Katonai pályára lépett, s itt annyira kitünteté magát, hogy már 36 éves korában alezredesi rangot nyert. A katonai pályán is szivén viselé hazája sorsát, s egy félreértett hazafias nyilatkozatának azon következése volt, hogy 1790-ben bucsut vevén ezredétől, keszthelyi magányában telepedett le, hol egész erővel fogott birtokai rendezéséhez.” (Forrás: Vasárnapi Ujság 1865)
2023-ban ártékes olajfestménnyel gazdagodott a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának gyűjteménye. A Huszár, mintagazda és mecénás festmény Gróf Festetics Györgyöt ábrázolja. A portrét Festetics Györgyné Kékesy Jolán ajándékozta nagylelkűen – egyéb műtárgyak mellett – a nemzet múzeumának.
Gödölle Mátyás történész a 19. században készült a mellképpel kapcsolatban felhívta a figyelmet a kép bal felső részén elhelyezett, a restaurátori vizsgálat szerint a festéssel egykorú, egyszerű írásképű feliratra: „Sors bona / ni(hi)l aliud”. A „Jó szerencse, semmi más” sor a költő és hadvezér Zrínyi Miklós jelmondataként ismert. A képen látható utalás hátterében az állhat ismertetése szerint, hogy a gróf volt huszárként a haditudományok iránt is nagy érdeklődést mutatott. Festetics a bécsi Theresianum elvégzése után katonai pályára lépett és 13 éven keresztül különböző huszárezredekben szolgált és az alezredesi rangig jutott. Több a magyar seregre vonatkozó folyamodvánnyal élt, ezeket a függetlenedő törekvéseket viszont kifejezetten rosszallóan fogadta a bécsi udvar és katonai büntetés után a gróf elhagyta a hadi pályát.
Festetics György a politikától birtokaira visszavonulva a gazdálkodásnak, valamint a kultúrának szentelte az életét, de magas összeggel támogatta a hadtudomány képzésének elősegítését is.
Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Magyar Nemzeti Múzeum Tudományos Tanácsadó Testületének tagja szerint Festetics György gróf szívügye volt a gazdálkodás, keszthelyi birtokán mintagazdaságot hozott létre.
Amikor 1797-ben a Georgikont megalapította nemcsak Magyarország, hanem egész Európa első felsőoktatási intézményét hozta létre, ez az 1700-as években egy világ szinten is meghatározó pillanat volt. Festetics hamar felismerte: ahhoz, hogy a földből meg lehessen élni, egyre több és magasabb szintű tudásra van szükség.
Az intézmény neve, a Georgikon részben a György névből eredeztető, másrészt a földművelésről szóló tanköltemény, Vergilius Georgica című művéből, és ez a kettő szorosan összekapcsolódik. Az iskola egészen 1848-ig folyamatosan működött, majd a tanárok és diákok a szabadágharcba mentek harcolni Néhány kimaradt év után 1865-ben indult újra és azóta is folyamatosan működik, igaz az évszázadokon során több intézményi formát öltött.
A Georgikon jelenleg is működik a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem részeként, és a terveik szerint új arculatot és új szerepet kap a mai kor viszonyainak megfelelően. 400 ezer szereplője van a magyar agráriumnak, akik számára a szakember utánpótlást biztosítani kell, ez évente közel 2000 mezőgazdasági szakember kitanítását jelenti, és szavai szerint ezt a mai mezőgazdasági felsőoktatási rendszer tudja biztosítani.
Festetics Györgyöt érdemei ellenére már kortársai is eltérő módon ítélték meg. Ebben szerepet játszott nehéz természete is. Munkásságának, tevékenységének értékelése az elmúlt két évszázad során sem volt mindig egyértelmű, ezt a mindenkori politika is befolyásolta. Az ultrakonzervatívok és a marxisták egyaránt csak részben tekintették előremutató, pozitív személyiségnek. A róla alkotott kép az elmúlt évtizedben vált kiegyensúlyozottá.
