1964-től minden évben április 11-én, József Attila (1905-1937) születésnapján ünneplik Magyarországon a költészet napját. Ugyanezen a napon született idén 120 éve, 1900-ban a magyar irodalom egy másik kiemelkedő alakja, Márai Sándor (1900-1989) is.
Nemes Nagy Ágnes: József Attila: „Költőnk és Kora”
(részlet)
„De micsoda képzetek, képek azok, amelyek az életérzést hordozzák! Ismerősök meg újak is, a legjellemzőbb, a legnagyobb József Attila-képek közül valók. Micsoda versszakkezdet ez például: Én a széken, az a földön / és a Föld a Nap alatt… Az a megdöbbentő ebben a két sorban, az a gyorsaság, a gondolatoknak a fénysebessége, ahogyan a széktől a naprendszerig eljut, a kicsitől, a mindennapitól a kozmoszig. Félek némileg a „kozmosz” szót használni, húzódózva írom le, mert jó ideje már túl gyakori lett, kényelmetlenül divatossá fakult. A „kozmosz” képzetének a megjelenése azonban nem utolsósorban József Attilának köszönhető a magyar irodalomban. Az ő képzelete űrhajósfantázia. Itt is, még a naprendszeren is túlfut a kép: a naprendszer meg a börtön / csillagzatokkal halad. – A börtön és a csillag: hányszor kapcsolódik össze az ő költészetében, rakásra lehet idézni a példákat. (A csillagok, a Göncölök / Úgy fénylenek fönn, mint a rácsok…) E képekben – mint másokban is – a determináltság kínja és boldogsága jelenik meg minduntalan; a meghatározottság félelmes tudata éppúgy, mint az örök emberi szabadságvágy. Többek között e kettőnek is csatatere József Attila versvilága.”
Idén a koronavírus-járvány miatt a költészet napjának rendezvényeit az online térben tartják. Így például a Magyar Napló Kiadó József Attila életművével foglalkozó Irodalmi Magazinját teszi elérhetővé a magyar költészet napján, az Örkény Színház versmondó akciót indít, a Martonvásári Színjátszók Közössége pedig versvideókkal készül. Új online tartalmakkal várja a közönséget a budapesti Ludwig Múzeum, a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Pinceszínház is.
A Magyar Versmondók Egyesülete egész napos online programot hirdetett meg, április 11-én mintegy száz külföldön élő magyar mond majd verset a Facebookon. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára (DEENK) két magyar verset, egy kortárs és egy klasszikus művet dolgoz fel minivideók bemutatásával. A Pécsi Nemzeti Színház színészei felmondanak egy-egy verset otthonaikban és ezekből a nézők egy sorozatot láthatnak a teátrum oldalán.
A költészet napja emlékezetes eseményeként 2010-ben Miskolc-Lillafüreden 760, főként középiskolás diák egyszerre szavalta el József Attila Óda című versét, 2012-ben Jordán Tamás Kossuth-díjas színművész vezetésével Sárváron mintegy nyolcszáz diák mondta el egyszerre Nagy László Ki viszi át a szerelmet? című versét. 2013-ban versmondási rekordot döntöttek Nyíregyházán, csaknem kétezren adták elő egyszerre Váci Mihály Én szőke városom című versét. 2019-ben világrekord született, amikor Lutter Imre Radnóti-díjas előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke 24 órán keresztül adta elő magyar szerzők szépirodalmi műveit a budapesti Fészek Művészklubban. Az „Ugorj be egy versre!” 24 órája alatt több mint 650 vers hangzott el, az előadás József Attila-művel kezdődött és Ady-verssel zárult.
Idén tizenkilencedik alkalommal jelent meg a Magyar Napló Kiadó gondozásában Az év versei antológia, amely mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb verseiből nyújt sokoldalú válogatást. A kötetben ezúttal 93 költő szerepel, a legidősebb a közelmúltban elhunyt Tornai József, a legidősebb élő költő az idén 89 éves Czigány György, a legfiatalabb pedig a 19 éves Nagy Lea.
A már hagyománnyá vált kötetet bemutató Versmaratont, valamint a Versünnep fesztivál döntőjét idén a rendkívüli helyzet miatt egyelőre elhalasztották. Utóbbit 2019-ben a Nemzeti Összetartozás Évének jegyében hirdették meg kiemelt figyelmet szentelve 80 éve született Tolnai Ottó és Domonkos István vajdasági költő alkotásainak.
