Március 3-án a vadvilág világnapján a Föld élővilágára irányul a figyelem. Az idei világnap témája a „Gyógy- és aromanövények: Az egészség, az örökség és a megélhetés megőrzése”, amely kiemeli a gyógy- és aromanövények kritikus szerepét az életünkben és a természetvédelemben.
1973. március 3-án írták alá a veszélyeztetett fajok kereskedelmét szabályozó CITES-egyezményt, amely máig a természetvédelem egyik legfontosabb nemzetközi eszköze.
Világnap a felelősség jegyében
A ’Vadvilág Világnapját’ 2013 óta ünnepeljük, miután az ENSZ Közgyűlés március 3-át – a CITES aláírásának napját – hivatalosan is a természet sokszínűségét ünneplő világnappá nyilvánította. Az idei év egyben jubileum: öt évtizede született meg a CITES, amely a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozza.
A természet kincsei iránti globális kereslet hatalmas üzlet: a vadon élő fajok és a belőlük készült termékek forgalma évente mintegy 160 milliárd dollárra tehető, és több százmillió egyedet érint. A növekvő igények újabb és újabb, egyre ritkább fajokat sodornak veszélybe, miközben sok esetben a természetes élőhelyekről történő begyűjtés a kihalás szélére taszítja az érintett populációkat.
A CITES azzal kínál hatékony megoldást, hogy a kereskedelem szabályozásán keresztül védi a veszélyeztetett fajokat. Az elmúlt ötven év tapasztalata azt mutatja, hogy a nemzetközi összefogás képes megfékezni a túlhasználatot, és valós esélyt adhat a fajok fennmaradására.
Magyarország 1985 óta részese az egyezménynek. A hazai végrehajtásért az Agrárminisztérium felel, amely nemcsak a belföldi ellenőrzést koordinálja, hanem kulcsszerepet vállal az Európai Unióba irányuló illegális tranzitszállítmányok feltartóztatásában is. A balkáni útvonalon érkező jogellenes szállítmányok kiszűrése, valamint a hazánkban élő, a nemzetközi kereskedelemben keresett fajok védelme kiemelt feladat.
Az idei világnap mottója – „Gyógy- és aromanövények: Az egészség, az örökség és a megélhetés megőrzése” – arra emlékeztet: világszerte emberek milliói gyűjtenek vagy használnak gyógy- és aromanövényeket (MAP) betegségek kezelésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet elismeri a hagyományos gyógyászati készítmények jelentőségét, különösen a fejlődő országokban, ahol a lakosság mintegy 70–95%-a ezekre támaszkodik az alapellátás során.
A gyógynövények számos egészségügyi rendszer alapját képezik. A modern gyógyszerek hatóanyagainak jelentős része közvetlenül vagy közvetve természetes eredetű anyagokból – növényekből és más élő szervezetekből – származik. Ez annak ellenére így van, hogy a szintetikus és kombinatorikus kémia az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül.
A gyógy- és aromanövényeket, valamint kivonataikat a gyógyszeriparon túl a kozmetikai iparban, az élelmiszeriparban és különféle prémiumtermékek előállításában is széles körben alkalmazzák.
A természetvédelem nem csupán kormányzati vagy szakmai kérdés. A hatóságok, civil szervezetek és a társadalom közös felelőssége, hogy fellépjen az illegális kereskedelem ellen, és tudatos döntésekkel járuljon hozzá a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A vadvilág jövője végső soron mindannyiunk kezében van.
