Harminchat méter hosszan pótolni kell a kínai Nagy Falnak azt a szakaszát, amely leomlott a szűnni nem akaró esőzés miatt.
Az omlás hétfőn történt, miután napokon át zuhogott az eső, és a környező hegyekből folyamatosan zúdult a víz az építmény alapjaihoz. A falnak a tacsingmeni szakasza károsodott, a 36 méteres szakasz előtti és utáni részeken repedések keletkeztek.
A tacsingmeni falrész nem túl öreg, az 1368 és 1644 között uralmon lévő Ming-dinasztia idején építették. Kínában a múlt hónapban kezdődött az esős évszak, de túlzottan bőséges csapadékkal: országszerte áradások, földcsuszamlások pusztítanak.
A kínai Nagy Fal olyan hosszú, mint az Egyenlítő fele. A 2012 júniusában megjelent hivatalos mérések szerint a fal 21 196 kilométer hosszú. Az Egyenlítő 40075 kilométeres. A Falat az 2009-ben közzétett becslések még csak 8850 kilométeresnek becsülték.
Ez az első alkalom, hogy a Kína északi határainak védelmére épült fal hosszáról pontos adatokat tett közzé a nemzeti örökségvédelmi szolgálat, amely a 2007 óta végzett régészeti felmérések alapján állapította meg a műemlék hosszúságát. Minden korábbi adat a falról történelmi feljegyzéseken alapult.
A legnagyobb ember alkotta tárgy hosszát azért nem tudták egyszerűen, műholdfelvételek alapján megmondani, mert mára már csak nem egészen 9 százaléka áll falként, a többi vagy rom, vagy egyenesen a föld alatt van.
A Nagy Fal valójában nem egyetlen építmény, hanem jó néhány, több évszázad alatt felépített falat jelent. Az első szakaszait az időszámításunk előtt 475-206 közötti időszakban építették az északi nomád törzsek megállítására. A falszakaszokat összekötve, az első összefüggő nagy falat Kína első császára, Csin Si-huang (Qin Shihuang) (i.e. 259-210) építtette. Fennmaradt végső formáját a Ming-dinasztia (1368-1644) korában nyerte el.
A kínai Nagy Fal 15 tartományon, illetve tartományi jogú városon, autonóm területen vezet végig Észak-Kínában.
