Az ókori Pompei fennmaradt épületegyüttesének és kövezetének csaknem hetven százalékát fenyegeti a teljes pusztulás veszélye. Pompei fenntartói több mint száz eurót várnak a Vezúz utolsó kitörése óta látványos romlást elszenvedett város megóvására.
Ez év januárjában számoltunk be arról, hogy súlyos pusztulás ment végbe az ókori Pompeien az elmúlt években. Az Európai Unió áldását adta arra a tervre, amelynek célja, hogy Olaszországgal karöltve megmentsék a rogyadozó ókori várost, a láva fogságába zárt Pompejit. A felújítási munkálatokra összesen 105 millió eurót különítenek el.
„Megegyeztünk, hogy elindulhat a restaurálási munka, amely nem csak Olaszország számára fontos, de az egész európai örökség szempontjából is jelentős projekt” – jelentette ki az Európai Unió regionális politikájáért felelős biztosa, Johannes Hahn.
Olaszország és az Európai Unió 2000 és 2006 között eddig 7,7 millió eurót költött állagmegóvó intézkedésekre Pompejiben, amivel összesen 22 restaurációs projekt valósulhatott meg. Pompeji az UNESCO világörökségi listájának egyik legveszélyeztetettebb helyszíne, az utóbbi időkben számos olyan hírt lehetett hallani, amely az ókori város romjainak kritikus helyzetével foglalkozott.
A szomorú heli zet azonban nem maradhatott következmények nélkül. Miután 2010-ben a Gladiátorok Háza részben beomlott, az ország kulturális minisztere lemondott. Silvio Berlusconi ex-miniszterelnököt sokan azzal vádolták, hogy kivérezteti az olasz kultúrát, igaz, a parlamentnek komoly megszorító csomagot kellett közben elfogadnia.
Az i.sz 79-ben a Vezúv kitörése miatt elpusztult város szisztematikus feltárása a 18. században kezdődött meg. A láva fogságába zárt település azóta vonzza a turistákat, akik az aggasztó hírek ellenére folyamatosan érkeznek a Nápoly melletti ókori helyszínre, tavaly például 2,3 millióan keresték fel a világörökségi lisára 1997-ben felkerült várost.
