Minden valószínűség szerint előkerült Orseolo Péter király eredeti sírhelye a pécsi székesegyház altemplomában az elmúlt hónapokban zajló régészeti feltárás során.
István király halála után a trónviszályok közepette három évig uralkodott Orseolo Péter a magyar trónon. Miután felkelés tört ki ellene Henrik német császárnak tett hűségesküje miatt, Zámornál elfogták, megvakították. Az általa épített pécsi bazilikában temették el.
A Képes Krónika szerint Péter királyt később „Pécsett temették el abban a székesegyházban, melyet ő alapított Szent Péter apostol tiszteletére, második uralkodása harmadik évében.” Bár a székesegyházat eleinte csak Péter apostolnak dedikálták és ez évszázadokon keresztül így is maradt, a két apostolfejedelem együttes kultuszának a térségben már igen korai nyomait ismerjük. Az 1782-ben megtalált ókeresztény sírkamra északi falán Péter és Pál apostol a feltámadt Krisztust jelképező, koszorúval és füzérdísszel övezett krisztogramra mutatnak. Pécsett sajátos értelemben is igaz, hogy Péter az első, és Pál az utolsó apostol.
Megtalálhatták Orseolo Péter király eredeti sírhelyét a pécsi székesegyház altemplomában. A Pécsi Egyházmegye finanszírozásában megvalósuló munkálatok során egy római kori temetői épület maradványaira, a fölé épült első pécsi székesegyház falaira bukkantak, s abban Orseolo Péter király feltételezhetően első, eredeti sírhelyét is megtalálták, mondta el Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a feltárás vezetője. A régész hozzátette: az 1038 és 1041 valamint 1044 és 1046 között uralkodó király csontjai nem kerültek elő, azokat feltételezhetően a későbbi korokban az altemplom másik részén helyezték el.
A kutatás konzulense, Buzás Gergely régész arról tájékoztatott: a kora középkor gyakorlata szerint egyedül az alapító földi maradványait helyezték el a székesegyházakban. Pécsen egy késő római temetkezőhelyre épült rá az Orseolo Péter által alapított székesegyház. A feltárás során meghatározták annak az épületnek a pontos kiterjedését, ami után nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a feltárt sír és az ahhoz kapcsolódó sírláda a térbeli elhelyezkedésük alapján a király maradványainak, illetve ereklyéinek eredeti helyszínéül szolgálhatott.
Buzás Gergely szerint a gödrökben nagy valószínűséggel azért nem leltek sem tárgyakra, sem csontokra, mert azokat a későbbi korokban feltételezhetően áthelyezték egy középkori sírkamrába, amely felett ma Dulánszky Nándor püspök síremléke áll az altemplom nyugati oldalában. Hozzátette: amennyiben e síremléket elbontanák, s ott folytatnák a feltárást, akkor sem lenne ugyanakkor biztos, hogy megtalálnák Péter király maradványait, hiszen később bolygathatták és kirabolhatták vagy összeroncsolhatták az építményt.
Csornay Boldizsár, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója azt mondta, tudományos szempontból a fentieken túl is kiemelkedő jelentőségűek az előkerült régészeti leletek, hiszen bebizonyosodott: a vizsgált területen – azaz a mai pécsi székesegyház keleti része alatt – már a negyedik századtól kezdve folyamatosan lenyomatot hagyott a keresztény vallás és kultúra.
Udvardy György pécsi megyéspüspök a májusban és júniusban folyó régészeti munkálatok megindításának indokáról azt mondta, hogy bár a pécsi Dóm tér területéről, összességében a székesegyház körüli területről már relatíve sokat tudtak, viszont magában a székesegyházban csak kisebb leletmentések folytak, kevés információ állt rendelkezésre a székesegyház alatti területről, az első pécsi katedrálisról.
Örömét fejezte ki, hogy a kutatás sok újdonságot hozott, s az jelentős mértékben hozzájárult az elmúlt évszázadok megismeréséhez.
A feltárt romokat szakszerűen visszatemetik majd a régészek, a kutatási eredményekről pedig információs tábla tájékoztatja majd a látogatókat a helyszínen, a pécsi székesegyház turisták által is szabadon látogatható altemplomában.
A feltárás részleteiről továbbiakat a Pécsi Székesegyház oldalán lehet olvasni.
