„Csonka torony nyúlik a felhőbe, / Rajta pihen a nap lemenőbe'” Teljes körű felújítást végeznek el a nagyszalontai Csonkatornyon az Arany János-emlékév keretében.
A nagyszalontai őtrtorony eredetileg nem volt csonka, teteje akkor égett le, amikor II. Rákóczi Ferenc fejedelem parancsára felgyújtják a várat. Kőből épült falai megmaradtak. A torony évszázadokon át csonka maradt, így örökítette meg rajzán Petőfi Sándor 1847-ben, amikor Nagyszalontán járt. 1899. augusztus 27-én a felújított, tetővel ellátott épületben nyílt meg az Arany János Emlékmúzeum. Arany így írt Az ó torony című versében: „Csonka torony nyúlik a felhőbe, / Rajta pihen a nap lemenőbe’: / Rá-ráveti visszanéző fényét, / Mintha látnám ősapáim vérét.”
A renoválással egy időben megújul a legendás épületben található Arany János Emlékmúzeum négy évtizede létrehozott állandó kiállítása is – közölte az MTI-vel a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM).
A négy ütemből álló felújítás első szakaszában új, tűzbiztos fémszekrényekkel is felszerelt raktárhelyiséget alakítottak ki az Arany János személyes hagyatékának egy részét őrző emlékmúzeum kiállítási tárgyai számára a Csonkatorony mellett álló Arany Palotában, amelyet az 1920-as években bérházként építettek, hogy az ingyenesen látogatható múzeum fenntartási költségeit fedezni tudják. Ma az épület ad helyet a nagyszalontai városi könyvtárnak.
A Csonkatorony kiürítése október 24-én fejeződött be, ezt követően megkezdődhettek a felújítási munkálatok. A teljes körű festés mellett korszerűsítik az elektromos rendszert és fűtést telepítenek, így a korábban fűtetlen épület télen is látogatható lesz. A fejlesztés harmadik szakaszában korszerűsítik az emlékmúzeum infrastruktúráját, a negyedik ütemben pedig az épületegyüttes udvara is megszépül.
A torony renoválásával egy időben megújul az Arany János Emlékmúzeum állandó kiállítása. Az előző tárlat több mint 40 éve, 1975-ben nyílt meg, ennek kiállítási darabjai kisebb részben átkerültek az Arany Palota galériatermében berendezett időszaki kiállítás anyagába, nagyobb részben azonban restaurálásra szorulnak, akárcsak több száz eredeti kézirat.
A közlemény idézi a PIM főmuzeológusát, Szilágyi Juditot, aki szerint az új, interaktivitásra is törekvő kiállítás alapvető feladata az Arany Jánossal kapcsolatos legújabb irodalomtörténeti kutatások eredményeinek, és azoknak a relikviáknak a bemutatása lesz, amelyeket a 200 éve született költő még személyesen adományozott szülővárosának a múzeum létrehozásakor.
200 éve, március 2-án, Nagyszalontán született Arany János, egyik legjelentősebb költőnk, Petőfi Sándor kortársa és barátja. Szerb Antal szerint: „minden szál hozzá vezetett, minden szál tőle vezet. A magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja”. Példás családapa, lelkiismeretes tanár és pontos hivatalnok volt; emellett több nyelven olvasott, jelentős világirodalmi tájékozottsággal bírt, költészetének nyelve és formaszerkezete páratlan színvonalú. „Zseni volt a nyárspolgár álarcában” – jellemezte őt a XX. század elején egy másik nagy költő, Babits Mihály. A magyarul beszélők számára Arany János az anyanyelvet jelenti. Nyelvhelyességi, nyelvhasználati kérdésekben a mai napig őt idézik, az ő változatát fogadják el döntő bizonyítékként. Költészetével már az általános iskolában megismerkednek a gyerekek. Nevét Magyarország minden településén viseli egy-egy utca.
A megújult Csonkatorony és az új állandó kiállítás a tervek szerint 2018. március 2-án, Arany János születésének évfordulóján nyílik meg. Az MTI kérdésére a PIM által megbízott kommunikációs ügynökség elmondta azt is, hogy a felújítást, a műtárgyak restaurálását és az új kiállítás létrehozását teljes egészében az Arany János-emlékbizottság finanszírozza, csaknem 160 millió forintból.
