A sárospataki kollégium alapításával együtt, 1531-ben kezdte meg működését a nagykönyvtár, ám háromszáz évvel később kapott végső épületrészt, melynek felújítása több évtizedes halogatás után most elkezdődhet.
A több száz éves sárospataki könyvtár életében a 19. század első felében nagy változások történtek, miután Pollack Mihály tervei alapján 1834-ben elkészült a nagy könyvtárterem. Most ekkora változásokra nem kell számítanunk, de egy évtizedek óta halogatott beruházás kezdődhet el hamarosan.
Dienes Dénes, az intézmény gyűjteményi igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a Sárospataki Református Kollégium egy egységes, de többcélú intézmény, amely magába foglal közoktatási feladatokat ellátó intézményt, gimnáziumot, általános iskolát és diákotthont, teológiai akadémiát, valamint közművelődést szolgáló közgyűjteményt. Ez utóbbin belül működik az iskolamúzeum és a nagykönyvtár. A kormány 116 millió forintot különített el a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtárának felújítására.
A Sárospataki Református Kollégium történelmi, kulturális és vallási szempontból is jelentős turisztikai célpont. A már 481 éves kollégium az egyik legrégebbi református intézmény Magyarországon, kiemelt műemléki védettséggel bír – hangsúlyozta a vezető. Mint mondta: céljuk az, hogy a Pollack Mihály tervei alapján 1834-ben készült Nagykönyvtár évtizedek óta halogatott felújítását megkezdjék.
A munkák során egyebek mellett megújul a könyvtár nagytermének intarziás parkettája, restaurálják a fa karzatot és oszlopsorait, a mennyezet festményeit, felújítják a könyves szekrényeket, fejlesztik a terem energetikai rendszerét – sorolta Dienes Dénes, aki a beruházásról további részletekkel nem tudott szolgálni.
„közhasználatra kiadassanak”
A könyvtár a sárospataki kollégium alapításával egy időben, 1531-ben kezdte meg működését. 1618-ig nem maradtak fenn jelentős adatok sem az iskoláról, sem a könyvtárról. Ekkor, illetve 1621-ben viszont készítettek egy, a főiskola rendszerét szabályozó törvénykönyvet, ami a könyvtáros működését is szabályozta. Az 1621-es szabályzat könyvtárra, illetve a könyvtárosra vonatkozó cikkelye:
„Hogy a communitas könyvkészlete szét ne hurcoltassék, a gondos előrelátás megkívánja, hogy a Primariusok közül a Praeceptorok és Primariusok szavazatával könyvtáros választassék, aki bölcs, kegyes, tudós, józan és megpróbált, hűségben feddhetetlen legyen, akinek ügyes tevékenysége és buzgó gondossága által a communitas könyvei és kéziratai megőriztessenek és közhasználatra kiadassanak.”
A magyar történelem jeles személyiségeinek (protestáns főnemesi családoknak, a Rákócziaknak, Dobóknak, Lórántffyaknak) adományait, értékes kiadványokat is tartalmazó gyűjtemény jelenleg több mint 440 ezer darab könyvből, kéziratból áll. Különösen értékes teológiai, filozófiai, irodalmi, nyelvészeti, társadalomtudományi és történelemi témájú könyvek találhatók itt.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg az a kormányhatározat, amely szerint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból 116 millió forintot különítettek el a nagykönyvtár felújítására.
