„Ezek a zsidók magyar állampolgárok voltak, ami megfosztotta őket a diplomáciai védelemtől. De az élet törvényei erősebbek, mint az emberek uralma” – áll Carl Lutz svájci diplomata 1946-os jelentésében.
Budapesten 1944-ben Carl Lutz svájci alkonzul megkezdte magyarországi mentőakcióját a nácik által deportálással fenyegetett fővárosi zsidók megmentésére. Akkoriban ők voltak az utolsó élő zsidók a nácik által megszállt Európában.
Carl Lutz és a budapesti svájci személyzet engedély nélkül mentett életeket. A diplomáciai menedékpapírok, a külföldi, valamint a hamis okmányok és a védett házak zseniális rendszerének köszönhetően sikerült némileg lelassítaniuk a népirtást, egészen a Vörös Hadsereg megérkezéséig. Feladatukat segítette, hogy a koalíciót vezető semleges ország, Svájc, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság érdekeit képviselte Magyarországon.
A Duna mentén és a Cipők emlékműve mellett a látogatók megismerhetik a Carl és Gertrud Lutz házaspár, valamint a magyar zsidó ellenállás, a Vöröskereszt és más semleges államok küldötteinek rendkívüli történetét. Ez a koalíció önszántából, felettesei parancsa ellenére mozgósította magát. Magyar zsidók tízezrei köszönhetik életüket ennek a polgári engedetlenségnek – a modern történelemben példátlan módon.
„Menedék a viharban, a budapesti zsidók megmentése”
A Zsidó Kulturális Fesztivál keretében a Carl Lutz Társaság bemutatja a Budapesten 1944 és 1945 között zajló, megdöbbentő életmentő akció történetét. Az 500 családi képet tartalmazó kiállítást tavaly mutatták be a svájci Genfben.
„Büszkék vagyunk arra, hogy bemutathatjuk a közös magyar, svájci, amerikai és izraeli emlékezetünknek ezt az epizódját – mondta Xavier Cornut svájci történész, a Carl Lutz Társaság elnöke. Kiállításunk néhány száz méterre a történet helyszínétől, ennek a „Viharos menedékhelynek” a közepén, a Szabadság tér és a Pozsonyi utca között található. Megtestesíti a barbárság ellen az egyének döntő hozzájárulása előtti tisztelgést. Micsoda tanulság mára, amikor Kijevtől mindössze egy óra repülőútra vagyunk.”
A kiállítás alapos történelmi kutatást követően jött létre, több mint 500 eredeti képet bocsátottak rendelkezésre magyarországi, romániai, izraeli, svájci és amerikai családok. Kiadatlan tanúvallomások gazdagítják.
„Ez a történet nagyon fontos számomra – mondta Hirschi Ágnes, Lutz alkonzul mostohalánya, a Carl Lutz Társaság tiszteletbeli elnöke. Megható, hogy itt, Budapesten, ahol felnőttem, és ahol először találkoztam a mostohaapámmal, megoszthatjuk ezt az örökséget.”
Carl Lutz svájci nemzeti nagyság, a Svájci Szövetségi Palotában egy szobát neveztek el róla. Izraelben, Argentinában, Németországban és az Egyesült Államokban magas kitüntetéseket kapott, a Yad Vashem a Nemzetek Igazai közé emelte, és háromszor jelölték Nobel-békedíjra.
Budapest Carl Lutz előtt egy rakparttal (Carl-Lutz rakpart), egy emlékművel a Szabadság téren és egy emlékművel a Nagy Zsinagóga mellett (Dob u. 12.) tiszteleg. Az Egyesült Államok 2021- ben a Szabadság téri nagykövetségük ellipszis alakú szárnyában lévő termet, ahol Lutz úrnak volt az irodája, „Carl Lutz szobának” nevezte el.
A Carl Lutz Társaság tárlata kétnyelvű (magyar-angol). Támogatói a Budapesti Holokauszt Emlékközpont (HDKE), az Egyesült Államok Külügyminisztériuma és a magyarországi Svájci Nagykövetség. Jövőre a kiállítás New Yorkban (Egyesült Államok) kerül bemutatásra.
A nagyközönség számára ingyenes tárlatvezetést szerveznek szeptember 7-én 18:00 órakor. Regisztráció kötelező a következő címen: info@carl-lutz.com
