Öt helyszínen emlékeznek meg Magyarországon és Szlovákiában Mikszáth Kálmánról születésének 166. évfordulóján, január 16-án.
Mikszáth Kálmán szobrainál tartanak megemlékezéseket Balassagyarmaton, Salgótarjánban és Budapesten. A két Nógrád megyei helyszínen iskolások adnak ünnepi műsort, a fővárosi Mikszáth téren nem szerveznek programot, a résztvevők egy szál virágot helyezhetnek el a Mikszáth-szobornál.
Székesfehérváron Bakonyi István és Praznovszky Mihály irodalomtörténészek emlékeznek a 166 éve született íróra a Királykút Emlékházban. Az író szülőhelyén, a szlovákiai Szklabonyán a Mikszáth Kálmán Emlékház udvarán tartanak ünnepséget – tájékoztatta az a salgótarjáni székhelyű Mikszáth Kálmán Társaság csütörtökön az MTI-t. A megemlékezésekkel, koszorúzásokkal párhuzamosan iskolai programok is zajlanak Nógrád megyében, az író nevét viselő középiskolákban. Balassagyarmaton a Mikszáth Kálmán Szakközépiskolában a névadó életútját bemutató kiállítást rendeznek, január 18-án pedig a XXIII. Madách-Mikszáth vers- és prózamondó verseny keretében emlékeznek az íróra.
A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskolában kiállításokat szerveznek Mikszáth életéről, műveiről, megfilmesített műveit kivetítőkön teszik közzé, és Mikszáth-napi tudományos diákköri programokat szerveznek. Az évfordulóhoz kapcsolódva rendezik a Mikszáth Szépprózamondó verseny döntőjét a Teleki László Művelődési Központban.
Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született az akkor még Nógrád megyei Szklabonyán. Jogászként egy balassagyarmati ügyvédi irodában dolgozott, de író akart lenni. Már a Pesti Hírlap újságírója volt, amikor 1881-ben megjelent a Tót atyafiak című novelláskötete, írói hírnevét pedig végleg megalapozta következő műve, A jó palócok. A Beszterce ostroma, a Különös házasság című regények szerzője Budapesten halt meg 1910. május 28-án.
1904-től többnyire horpácsi birtokán tartózkodott családjával. 1910-ben negyvenéves írói jubileumán ünnepségsorozatot rendeztek, a király a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki, a pesti egyetem díszdoktorává avatta. Ebben az évben megpályázta a máramarosi képviselőséget, de kampányútján megbetegedett, és súlyos tüdőgyulladásban május 28-án Pesten meghalt.
Mikszáth pályája korai szakaszán a romantikához kötődött, majd a XIX. század végének Magyarországáról, annak jellegzetes társadalmi rétegeiről rajzolt hiteles képet. Írásaiban uralkodó az adomázó-társalgási, az élőszót utánozó stílus. Legjellemzőbb művei a dzsentri réteg értékvesztését és lecsúszását bemutató regényei, A gavallérok és A Noszty fiú esete Tóth Marival. Kései korszakában a századelő tragikussá váló világképéhez és szecessziós ízléséhez kapcsolódott a Különös házassággal és a Sipsiricával. Utolsó műve, A fekete város örökös csapdahelyzetként ábrázolta a magyar történelmet, amelyben a végzetes boldogtalanság éppoly természetes, mint a mindennapok kiszámíthatatlan abszurditása.
