A Mikulás, aki története szerint az Északi-sarkon lakik, 100 éve vált a világ egyik legismertebb üdítőjének karácsonyi alakjává, azóta nemcsak jellegzetes figurája, hanem kivilágított kamionja is legendássá vált. De hogyan kezdődött az egész?
Angolszász területeken (főleg az Amerikai Egyesült Államokban) karácsonyi ajándékhozó alakká vált a Mikulás (Santa Claus néven). A gyerekek levelet küldenek neki kívánságaikkal, a Mikulás pedig rénszarvas-vontatta szánjával december 25-én egy éjszaka alatt körbejárja a Földet, és a kandallóra tett zoknikba, harisnyákba apró ajándékokat helyezve lepi meg a gyerekeket, akik tejjel és süteménnyel várják.
Száz éve indította első karácsonyi reklámkampányát a Coca-Cola, azóta a Mikulás figurája és kivilágított kamionja is legendássá vált. De hogyan kezdődött az egész? Tudtad például, hogy nem mindig volt a télapónak piros kabátja, és annyira jó kedélye sem, mint amilyennek most ismerjük? És azt, hogy mi köze van George Lucas-nak a karácsonyi karavánhoz? Olyan érdekességeket gyűjtöttünk a kerek évfordulóra, amiket még lehet, nem hallottál a Coca-Cola télapójáról korábban.
Nem mindig volt pufók piros ruhás öregúr
Az angolszász országok karácsonyi reklámjai és filmjei mind ugyanúgy ábrázolják az éj leple alatt ajándékot hozó télapót: pocakos, nagy szakállú vidám, ősz öregúrnak, piros ruhában és sapkában. De nem nézett ki mindig így: 1931 előtt a legkülönfélébb formákban jelent meg, volt, aki magas, sovány figuraként rajzolta le, mások kísérteties külsejű manóként. Hol püspöki öltözékben, hol állatbőrből készült ruhában jelenítették meg, kabátja a korai ábrázolásokon még bőrszínű, később már a ma megszokott piros lett.
Szigorú télapó
A Coca-Cola reklámjaiban éppen száz éve, vagyis 1920 óta szerepel a télapó figurája. Az első reklámokban még nyoma sincs azonban a ma ismert figura vidámságának, inkább szigorúan néz ki, amilyennek korábban Thomas Nast, az „amerikai karikatúra atyja” megalkotta. Sokak kedvencei, a Coca-Cola jegesmedvéi is ekkoriban tűntek fel egyébként a cég hirdetéseiben: 1922-ben Franciaországban volt látható az első olyan Coca-Cola reklám, amelyen jegesmedve szerepelt. (Az első jegesmedvés tévéreklámra azonban egészen 1993-ig kellett várni.)
Nem a Coca-Cola miatt piros a kabátja, de az üdítőcég nélkül lehet, hogy máshogyan nézne ki
A Coca-Cola 1931-ben kezdett el népszerű magazinokban hirdetéseket elhelyezni. A céget képviselő reklámügynökség a karácsonyi kampányban egy újszerű kinézetű Mikulás-figurát szeretett volna szerepeltetni. Miután többször megpróbáltak rátalálni egy olyan illusztrátorra, aki meg tudja ragadni a télapó valódi lényegét, végül a michigani származású Haddon Sundblomot választották a feladatra. Sundblom egy 1822-es versből inspirálódva melegszívű, barátságos és pufók emberként rajzolta meg az ügdítőgyár Mikulást. Nagy lépés volt ez a korábbi reklámokhoz képest, ugyanis ezelőtt mindig csak télapónak öltözött emberek szerepeltek a reklámokban, nem „maga a télapó”. 1930-ban például még egy áruházi télapó egy üveg Coca-Colát iszogatva szerepel az üdítő reklámjában. Az viszont tévhit, hogy a Coca-Cola miatt lenne piros a kabátja: már azelőtt piros kabátban ábrázolták, mielőtt Sundblom megfestette volna őt.
Az eredeti Coca-Cola-télapó komoly művészeti értéket képvisel
Az új Coca-Cola-télapó 1931-ben debütált, a reklámok a játékok kiszállítása közben, karácsony éjszakáján a miatta ébren maradó gyerekeket köszöntve, neki szóló leveleket olvasva jelenítik meg a kedves piros ruhás öregurat, aki természetesen mindig Coca-Colával frissíti fel magát munka közben (ha úgy adódik, akkor a megajándékozott családok hűtőjéből kiszolgálva magát). Sundblom a reklámok eredetijét mindig olajfestményként készítette el, majd a képek sokszorosítva óriásplakátokra, naptárokra, poszterekre, bolti reklámtáblákra kerültek, volt, amikor a képek szereplőiből plüssfigura is készült. Ezek a darabok most komoly gyűjtői relikviáknak számítanak. Az eredeti olajfestmények pedig olyan híres múzeumok kiállításain voltak már láthatók, mint a párizsi Louvre vagy a Royal Ontario múzeum Torontóban, és számos műalkotás otthona a World of Coca-Cola múzeum Atlantában.
Mi történt a télapó feleségével?
Sundblom több modellt is használt karácsonyi képeihez: a télapót eleinte nyugdíjas kereskedő barátjáról, Lou Prentiss-ről mintázta, Prentiss halála után pedig saját tükörképét festette le. A reklámokban megjelenő gyerekek a művész szomszédjai, a kutya pedig a környékbeli virágboltosé. Az emberek imádták a karácsonyi képeket, és ha egyik évről a másikra változott valami rajtuk, azonnal levelet írtak a Coca-Colának. Az egyik évben például arra hívták fel a cég figyelmét, hogy a képen fordítva viseli a télapó az övét (valószínűleg ez abban az időszakban történt, amikor Sundblom a tükörben állt modellt saját magának), egy másik évben pedig a télapó nem viselt karikagyűrűt, ezért a rajongók aggódva kérdezték, mi történt a télapó feleségével.
A télapó új barátja
1942-ben télapó segédet kapott „Sprite Boy” személyében. Az ő karakterét Sundblom találta ki, a nevét pedig koboldszerű külsejéről kapta (a sprite koboldot jelent). Érdekesség, hogy az üdítőt viszont csak az 1960-as években dobta piacra a cég, így a karácsonyi reklámkampányokban jóval előbb szerepelt a név, mint hogy üdítőt kereszteltek volna el róla.
George Lucas és a karácsonyi karaván
A megvilágított Coca-Cola karácsonyi kamionok először az 1995-ös reklámkampányban, a karácsonyi karavánban szerepeltek. A különleges fényinstallációkat George Lucas Industrial Light and Magic stúdiója készítette. A kamionok több évben is visszatértek, így ez a cég egyik legsikeresebb karácsonyi kampánya lett. Aki a kilencvenes években volt gyerek, annak biztosan örökre a memóriájába égtek a mesebeli kivilágított karaván felvételei, az „Ünnepelj ma velünk” dal és a kamion hátulján a Coca-Colába kortyoló télapó látványa. (A magyar verzióban a soproni Tűztoronnyal, a pécsi dzsámival és a budapesti Lánchíddal látható a karaván.)
