Az azték birodalom építészmérnökei fantasztikus piramisokat, városokat és vízvezeték-hálózatokat terveztek. De hogy tudták megvalósítani mindezt fémszerszámok és kerék nélkül?
Az azték birodalom lakóinak egy része legendás harcos, egy másik része pedig figyelemre méltó építészmérnök volt. Két évszázadon át uralkodtak (egészen a spanyolok érkezéséig), miközben piramisokat, városokat és vízvezeték-hálózatokat terveztek úgy, hogy azok évszázadokon keresztül stabilan álltak. Hogy csinálták mindezt fémszerszámok és kerék nélkül? És hogyan fogtak ki végül rajtuk a spanyolok?
Megfejtették az azték piramis titkát
Évente akár húszezer embert is feláldoztak isteneiknek, mégsem voltak barbárok az azték birodalom lakói. Legendássá ugyan harcosaik váltak, hiszen folyamatosan leigázták ellenségeiket, de legalább ennyire figyelemfelkeltő munkát végeztek építészmérnökeik is, akik fantasztikus piramisokat, városokat és vízvezeték-hálózatokat terveztek.
De hogy tudták megvalósítani mindezt fémszerszámok és kerék nélkül? Ennek próbált utánajárni Az aztékok elveszett piramisai kétrészes dokumentumsorozat forgatóstábja. Kutatásuk eredménye itthon a Viasat History csatornán látható.
Piramisépítés kőszerszámokkal
A Viasat History szakértőcsapata egy tizenkét fős építész különítménnyel arra vállalkozott, hogy egy arányosan kicsinyített, öt négyzetméter területű, két méter magas, húsztonnás azték piramist építsen fel. Méghozzá ugyanolyan eszközökkel, amiket az aztékok is használtak, így fémszerszámok és gépek szóba se jöhettek. Ehhez meg kellett fejteniük az ősi építészmérnökök titkát! Kutatásaik során arra jutottak, hogy az aztékok építőanyagként egy üreges kőzetet, a tezontlet használták, ami ugyan kemény, mégis könnyű, ráadásul kőszerszámokkal megmunkálható. A méretre vágáshoz obszidiánból készült késeket és vágószerszámokat használtak.
De még mindig adott a kérdés: hogy tudtak kerék és vontatóállatok nélkül akár egy piramishoz is elegendő követ elszállítani? Valamint a dokumentumfilm készítői annak is utánamentek, hogyan tudták megoldani, hogy a túlnyomó többségében süppedős talajon (ahol Mexikóváros mai épületei sokszor máig is süllyednek), az ő építményeik évszázadokon át stabilan álljanak. A mélyre ásott, épületeiket kitámasztó cölöpös technológiával csodákra voltak képesek.
Hogyan győzték le a spanyolok a fejlett azték hadsereget?
Az aztékok sorra hódították meg a környező népek területeit, majd a szentélyeikre ráépítették a sajátjukat, seregük maradékát pedig beolvasztották a magukéba. A hadászat kiemelten fontos volt számukra, a földrészen senki nem volt, aki ellen tudott volna szegülni nekik, így két évszázadon át uralkodtak a többi nép felett. Csakhogy, amikor a XVI. század elején kikötöttek a spanyolok, minden megváltozott. Az egy dolog, hogy a spanyoloknak voltak puskáik, hoztak magukkal lovakat és hajókkal jöttek, de az aztékok akkora létszámfölényben voltak hozzájuk képest, hogy még így is gond nélkül le kellett volna győzniük őket.
A spanyolok sikeres hódítását még az sem magyarázza meg, hogy okosan szövetségre léptek azokkal a népekkel, akik az aztékok ellenségei voltak. De akkor minek volt köszönhető, hogy az Európából érkezett hódítók ilyen gyorsan térdre tudták kényszeríteni a földrész legfejlettebb hadseregével bíró népét? Az aztékok elveszett piramisaiból kiderül, hogy az Európából behurcolt betegségek végzetes hatással voltak az azték népre, a bárányhimlő például 40 százalékukkal végzett. Ilyen állapotban képtelen voltak megvédeni magukat a spanyol hódítókkal szemben.
