Vég nélkül kígyózó vonalak és indák, törékenység, elbűvölő nők, kígyózó hajfürtök, elomló kelmék, színpompás illusztrálások. Mucha és társai címmel mintegy 80 szecessziós plakátból nyílik kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay-termében.
Az Alfons Mucha (1860-1939) cseh plakátművésznek, a szecesszió egyik legnagyobb mesterének 70 poszteréből álló értékes gyűjtemény 1900 körül került az egyetem jogelődjéhez, a Mintarajztanodához – mondta Blaskóné Majkó Katalin, a könyvtár vezetője.
Alfons Mucha 1860-ban született Morvaországban, majd miután nem vették fel a prágai Szépművészeti Akadémiára, 1879-ben Bécsbe költözött, ahol színpadi díszleteket készített. 1885 és 1888 között Münchenben és Párizsban folytatott tanulmányokat, majd a francia fővárosban telepedett le. A 19-20. század fordulóján a művészek akkori Mekkájában, Párizsban élt. Nemzetközi sikerét Sarah Bernhardtnak, a századforduló egyik legnagyobb és legismertebb színésznőjének köszönhette.
Bernhardt 1894 karácsonyán festőművészt keresett, hogy elkészítse neki a Gismonda című színdarab plakátját, mivel nem tudta elérni azt a művészt, akivel korábban dolgoztatni szokott. A megbízást Mucha kapta. Más alkotásokkal összetéveszthetetlen plakátjai olyan nagy izgalmat keltettek Párizsban, hogy rövid időn belül szinte mindet leszedték, ahol csak kirakták őket: a cseh művész ezzel világhírnevet szerzett, és ő lett a Belle Époque legkeresettebb plakátfestője.
Mucha ívekben és csigavonalakban, virágdíszekben és stilizált ornamensekben gazdag stílusa rövidesen népszerű lett és valósággal tolongtak a plakátjaiért. Neves keksz- és csokoládégyárak, más cégek vették igénybe szolgálatait termékeik népszerűsítéséhez.
Blaskóné Majkó Katalin elmondta: az elmúlt években újabb 14 értékes darabbal egészült ki a gyűjtemény, ez ad alkalmat a kiállításra. A szecessziós poszterek iránt nagy az érdeklődés, a korábbi anyagot bemutatták már Bécsben, Rómában, Bolognában és Genovában. Az akkori tárlathoz katalógus is készült.
Kőnig Frigyes tanszékvezető egyetemi tanár elmondta, hogy a 142 éves intézmény könyvtárának és irattárának rendezésekor több ezer fotográfia, rajz, sokszorosított grafika és japán metszet került elő.
A gyűjtemény tudományos feldolgozására a Magyar Nemzeti Galéria két művészettörténésze, Bakos Katalin és Földi Eszter vállalkozott. Az ő munkájuk eredménye, hogy ma az érdeklődők rendelkezésére áll a nagyrészt litografált szecessziós plakátokból álló gyűjtemény, amelyben a 19. század végén, a 20. század első évtizedében alkotó legkiválóbb mesterek munkái találhatók meg.
A kiállítás egyszerre szolgál oktatási célt és a széles közönség is megismerheti. Abba az ívbe tartozik, amely az egyetem gyűjteményét hivatott bemutatni – emelte ki a professzor.
A Mucha és társai című kiállítás december 20-áig látható.
