Köztudott, hogy a Selyemút a világ valaha volt legjövedelmezőbb kereskedelmi útvonala, de vajon az is közismert, hogy az adásvételen túl milyen innovációs eszközök, tárgyak, sőt tudás (pl. a ma is alkalmazott matematikai rendszer) áramlott azon keresztül?
8.000 km hosszú, 13 országot szel át és a bolygó legdrámaibb tájait érinti: ez a Selyemút, a valaha volt legjövedelmezőbb kereskedelmi útvonal.
A Selyemút az ókori Kínából indulva a dél-, közép- és nyugat-ázsiai országokon át Európáig, illetve egy másik ága Észak-Afrikáig húzódott.
Bár sokszor az adásvétel, illetve az innovációs tárgyak elterjedésének lehetőségeként gondolunk rá, valójában ennél sokkal többet adott a társadalomnak: a Selyemúton a tudás is áramlott, ide köthető például a ma is alkalmazott matematikai rendszer.
Kezdetben csak selyemszövetet szállítottak rajta, később magát a civilizációt
A Selyemút a nevét arról a szövetről kapta, amelyet a selyemlepke gubójából nyertek ki. A Kína ősi fővárosából, Hszianból induló, a közép-ázsiai Perszepoliszt is érintő, egészen Konstantinápolyig és Velencéig tartó karavánúton annak idején kizárólag ezt az egy árut szállították.
Nagy Sándortól Dzsingisz kánig sokan próbálták uralni ezt a vonalat, és volt is miért: az út mentén élő népek prosperáltak, és több kulcsfontosságú találmány is ezen az úton jutott el Nyugatra.
Európa népei a Selyemútnak köszönhetően ismerték meg a papírt és a puskaport, sőt így találkozhattak először számos hangszerrel is, de innen származik az esernyő, a mágneses iránytű, a ventilátor és a talicska is.
Kialakulása a hunok támadására vezethető vissza
Az időszámításunk előtti második században a hunok rendszeresen fosztogatták Kínát. Az akkor uralkodó Vu-ti császár mindezt megelégelte, és mikor megtudta, hogy néhány nyugatabbra élő nép szövetkezne velük, elküldte hozzájuk a követét, Csang Csient. A követ tízéves utazásra indult, és néhány olyan paripával tért vissza, amelyek sokkal nagyobbak voltak, mint Kína kisnövésű lovai. Vu-tinek más se kellett: azonnal visszaküldte Csang Csient, hogy az ilyen lovakért cserébe selymet kínáljon.
A selyem óriási értéket jelentett nyugaton, az embereket elbűvölte, néhol még fizetőeszközként is használták, ráadásul – bár már az ókori rómaiak is kémkedtek utána – csak Kínában tudták előállítani. Csang Csien pedig ezzel az újabb körrel fektette le a Selyemút alapjait, ahol egészen a XIII. század végéig csak a különleges értékkel bíró szövettel kereskedtek.
A ma alkalmazott matematika rendszer is a Selyemúthoz köthető
Az üzbegisztáni Buhara a Selyemút egyik nagy csomópontja volt, és itt helyezkedett el a világ egyik legnagyobb könyvtára is.
A IX. századra, mikor Európa már eltékozolta a római kor szellemi örökségét, Buhara őrizte a nagy gondolkodók munkáit, amelyeket messze földről érkező iszlám filozófusok új tanokkal egészítettek ki. Az egyik ilyen Muhammad Músza al-Hvárizmi volt, a tízes számrendszer alkotója, akihez az algebra és az algoritmus fogalma is fűződik. (Ez utóbbi a nevéből ered, latinul ugyanis az al-Hvárizmit tévesen Algorithmi-nek fordították.)
A matematika mellett még a csillagászat is sokat köszönhet a Selyemút iszlám tudósainak, nekik hála tudhattuk meg, hogy a Föld a saját tengelye körül forog és a Nap körül kering.
A Viasat History legújabb, A Selyemút című dokumentumfilmjében október 17-e vasárnap 19:55-től Dr. Sam Willis neves brit történész járja körbe a kereskedelmi vonal elképesztő történetét, találmányait és filozófiai újításait.
