A Magyar Nemzeti Múzeum kettős évfordulót ünnepel: 60 éve került elő Európa egyik legrégibb előemberének maradványa Vértesszőlősön, és immár 10. éve rendezték meg a felfedezés emlékére a Samu-napot.
Különleges, kettős jubileumot ünnepelt idén az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum a Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelyén, hiszen egyrészt idén 60 éve annak, hogy 1965-ben felfedezte Vértes László régész Európa egyik legrégibb, később Samu névre keresztelt, 320 ezer éves ősember csontmaradványát a vértesszőlősi mésztufabányában és 10 éves az ennek emlékére minden évben megrendezett családi nap, a Samu-nap.
„A magyar őskorkutatás nemzetközi hírű és jelentőségű eredményekkel büszkélkedhet. Ma is zajlanak olyan őskoros kutatásaink, amelyek segítenek megérteni az emberiség eredetét és történelmét. Nagyon fontos, hogy ne csak a hazai és nemzetközi tudományos élet ismerje ezeket, hanem a magyar közönség is legyen büszke ezekre. Magyar Nemzeti Múzeumként fontos missziónk, hogy a tudományos eredményeinket közérthető formában is bemutassuk, erre is kiváló alkalom a Samu-nap. Az sem kizárt, hogy az ide ellátogató gyerekek közt lesz a következő európai hírű régészünk” – áll a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának ünnepi köszöntőjében.
A Samu-napot idén augusztus 23-án rendezte meg a múzeum, amely színes, élményszerű ingyenes programokkal várta az érdeklődőket. A szabadtéri kiállítóhelyen tapintható közelségbe került őskori történelmünk. A kiállítóhely vezető régésze, Dr. Lengyel György tárlatvezetésein megelevenedett a régészeti lelőhely története, fény derült a kőpattintás titkaira, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének ősemberkoponya másolatait is megtekinthetik a látogatók.
Dr. Gasparik Mihály, a Természettudományi Múzeum főmuzeológusa „Akiknek a kardfogú tigris volt a szomszédjuk” című előadásain ős- és mai állatok koponyáit, fogazatokat, csontokat lehetett megtekinteni. A maradványok segítségével rekonstruálhattuk az ősi környezetet, megismerkedhettünk az úgynevezett jégkorszaki megafauna néhány fajával és ma élő rokonaikkal.
A vértesszőlősi Samu-napon bárki bepillanthatott a régészet fortélyaiba, a kisebbek mini ásatáson vehetnek részt, a GEO-játszóházban pedig akár paleobotanikussá is válhattak. Idén is megrendezték a méltán népszerű őskőkori ötpróbát. A játékos vadászolimpián többek között ősbölényre és ősmedvére vadászhattak a bátor vállalkozók, ősállat-lábnyomok után kutathattak, megtudhatták, mi volt Samu menüje, de mésztufa puzzle és láponjárás terén is próbára tehették ügyességüket. Az ötpróba egyes állomásain „menetlevél” kalauzolt végig, és akik sikeresen teljesítetek minden feladatot, jutalomban részesülnek. Emellett ügyességi- és kvíz feladatok gondoskodtak a szórakozva tanulásról.
A mozirajongók páratlan környezetben élvezhették az egész napos filmvetítéseket, többek között megnézhették A kőbaltás ember 2. – Samu vacsorája című animációs filmet, Gauder Áron rendezésében. A humoros paleo-detektív történetben a múlt titkainak nyomába eredünk Samuval, a vértesszőlősi előemberrel, izgalmas animációkkal, rekonstruált jelenetekkel.
A vidám családi kalandok sorát a térségben közkedvelt előadó, a Vértesszőlősön élő Horváth Sándor Igric zenés gyerekműsora zárta.
Őszi programok
Ősszel két különleges programmal is várják a régészet szerelmeseit az MNM munkatársai, szeptember 6-án a Magyar Nemzeti Múzeum elől indul egy Ikarus 66-os nosztalgia busz, hogy az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi tagintézményébe, a Mátyás Király Múzeumba szállítsa. A program részeként egy már korábban feltárt, a királyi palota mellett található ferences kolostort fog bemutatni a résztvevőknek Buzás Gergely igazgató.
Szeptember 27-én pedig Vértesszőlősre látogathatunk történelmi időutazás keretében ugyanezzel a hangulatos busszal, ahol Samu környezetét, az őskori lelőhelyet és a Szelim barlangot nézhetjük meg a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársának, dr. Lengyel György régész vezetésével.
Az ugyancsak nemzetközi jelentőségű helyszínén, a Szeleta-barlangban is folynak kutatások. Ennek fő célja, hogy emberi DNS-mintákat nyerjenek ki a szakemberek az üledékből. A kutatásukkal közelebb szeretnék hozni őseinket a ma élő emberekhez. A kitartó munkának és a technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már nem titok az sem, mit evett Samu, milyen állatok vették körül, mennyit tartózkodott ott, ahol maradványai előkerültek.
