Ujjak közt tartott ezüst áldozókészlet és földbe rejtett kisebb vagyon is előkerült az MNMKK Nemzeti Régészeti Intézet kutatási projektjében – közölte a Cultura.hu-val az intézet.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei a Tisza-tó melletti mikroregionális kutatásaik során páratlan kulturális örökséget, egy középkori, nemzetségi alapítású bencés apátság maradványait találták meg 2023-ban. Az idei feltárási időszakban pedig egy 14. századra tehető ezüst áldozókészlet (kehely és ostyatartó) látott napvilágot, a térségből pedig 70 ezüstérméből álló bécsi fillér kincslelet került elő.
A Nemzeti Régészeti Intézet tízéves kutatási tervének egyik pillére, hogy a „Régészeti Topográfiai Program” keretén belül az összes lelőhelyet azonosítsák az országban. Ehhez mikrorégiós mintaprojektek indultak, amelyek egyike a Tisza-tó dél-keleti térségének történeti-kulturális örökségre alapuló turisztikai fejlesztéséhez is alapanyagot tud szolgáltatni.
2023 októberében, Tomajmonostora településén, az egykori bencés apátsági templom maradványainak több részletét is sikerült próbafeltárás keretében megismerni a régészeti munka során, amelyet a hajdani nemzetségi monostor területén folytattak a szakemberek.
„Tavaly a háromhajós apátsági bazilikát és egy korai körtemplomot sikerült rétegsoraiban is tisztázni. Megtaláltuk tehát a nemzetség monostorát és az azt megelőző településhez tartozó plébániatemplomot is” – mondta el dr. Virágos Gábor ásatásvezető régész, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettese, a Nemzeti Régészeti Intézet vezetője.
Az idei feltárás során különleges lelet, a földbekerüléskor kézben tartott áldozókészlet került elő. Az ezüst kehelyből és ostyatartóból álló szertartási edények keltezése előzetesen a 13-14. századra tehető. A leletek egy elhunyt kezében helyezkedtek el. Minden valószínűség szerint egy temetkezés részéről van szó, a pontos eredményekhez azonban még további ásatások szükségesek.
Egy kisebb vagyon – Elrejtett középkori kincsek a mezőkeresztesi csata kutatásának helyszínén
A tomajmonostorai feltárást is magába foglaló mikrorégiós kutatás más kiemelkedő eredményekkel is szolgált. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézete kiemelt figyelemmel kutatja a magyar történelem kulcsfontosságú, sorsfordító eseményeinek helyszíneit is. Ennek egyik állomása az 1596-os Mezőkeresztes mellett zajló ütközet kulcsfontosságú területeinek azonosítása, az ütközethez kapcsolható tárgyi anyag felgyűjtése és értelmezése. Itt 70 ezüstérméből álló bécsi fillér (dénár) kincsleletet találtak a munkatársaink. A 13-14. századra keltezhetően elrejtett éremkincs a közösségi régészeti programunk önkénteseivel végzett kutatás során került felderítésre, Bakos Gábor régész vezetésével.
A munka jelenlegi fázisában terepbejárás és fémkereső-műszeres leletfelderítés zajlik, több mint 100km2 nagyságú kutatási területen, amelynek helyszíne levéltári források alapján került kijelölésre. A projekt azért jelentős, mert ez az első átfogó és szisztematikus kutatás, ami a tizenötéves háború legnagyobb ütközetének felderítését célozza.
„Természetesen a régió az eseménysorozat előtt és után is lakott volt, így több korszak leleteivel találkozunk a munka során. Ezek a tárgyak és töredékeik az őskortól napjainkig keltezhetők” – mondta el Bakos Gábor régész, a terepi kutatás vezetője.
A kincset alkotó bécsi dénárokat az osztrák hercegek bocsátották ki, elterjedt összefoglaló nevükkel ellentétben nem csak a bécsi, de az ennsi és a bécsújhelyi verdékből is. Az intenzív kereskedelmi kapcsolatok révén forgalmuk az 1200-1300-as években a Magyar Királyság területére is kiterjedt.
„Jelenlétükről a most felfedezetthez hasonló éremkincsek tanúskodnak, első sorban az ország nyugati feléből, illetve a Kassán át Krakkó felé vezető kereskedelmi út mentéről. Ez utóbbiak közé tartozik a Mezőkeresztes térségében talált éremanyag is” – mondta el Kovács Enikő numizmata, a kutatás szakmai munkatársa.
A mezőkeresztesi csata helyszínének felderítése széles összefogással zajlik, amelyhez az MNMKK NRI önkéntesein túl egyre több helyi lakos csatlakozik, ajánlja fel kertjét, munkaerejét a kutatás támogatására. „Kulturális örökségünk megőrzésében kulcsfontosságú a helyi közösségek részvétele. Ez az összefogás is jól példázza, hogy a mikrorégiós kutatások eredményei nem csupán a szakemberek számára fontosak, hanem a helyi közösségeknek is olyan értéket adhatunk velük, ami segíti kapcsolódásukat településük múltjával, erősíti identitásukat” – tette hozzá Bakos Gábor.
A szenzációs leletek anyagvizsgálata és a restaurálási munkafolyamatok még zajlanak a Nemzeti Régészeti Intézet archeometriai laborjában.
