Történelmi és irodalomtörténeti jelentőségű dokumentumok is szerepelnek a Központi Antikvárium pénteki árverésén, ahol összesen 166 tételt kínálnak eladásra.
A legtöbbet, 3,5 millió forintot a kiegyezés történetének fontos dokumentumáért kérik: Andrássy Gyula gróf miniszterelnök titkos tanácsosi kinevezéséért a hozzá tartozó érdemjellel. A titkos tanácsosok a császári ház legbelső köréhez kapcsolódtak, Andrássy e minőségében Erzsébet királynő udvarához tartozott. Az osztrák gyűjteményből származó páratlan dokumentum remélhetőleg magyar tulajdonba jut.
A legnagyobb szenzációnak a mai városháza helyén állt, egykori Invalidus-ház 18. századi barokk épületegyüttesének most felbukkant ábrázolását tartja Bálinger Béla antikvárius. A lap történeti, városépítészeti, kultúrtörténeti értéke felbecsülhetetlen. Az Invalidus menhelyet a törökök elleni harcban sérült, elnyomorodott lakosok számára kezdték építeni 1716-ban. A több évtizedre elhúzódott építkezésen a császári ház legrangosabb építészei, szobrászai dolgoztak. A most előkerült nagyméretű és rendkívül pontos, részletező rajz az 1770 körüli állapotokat rögzíti, számos eddig ismeretlen építészeti és kertművészeti részletet feltárva. A múzeumi darabért 2,6 millió forinttól lehet ajánlatot tenni.
Nem sokan tudnák megmondani, ki volt I. Gábor magyar király – állítja az antikvárius, a király saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű címereslevél kapcsán. Bethlen Gábort, Magyarország fejedelmét, a besztercebányai országgyűlés 1620. augusztus 25-én királlyá választotta. Bár a Szent Korona is a birtokában volt, taktikai okokból nem koronáztatta meg magát. Végül a nikolsburgi béke (1621. december 31.) értelmében mondott le a királyi címről. Bethlen Gábor által kibocsátott királyi oklevél a legnagyobb ritkaságok közé tartozik, hiszen egy rövid,
A harmincéves háború keretében Bethlen 1619 augusztusában indult meg a Habsburgok ellen a királyi Magyarország elfoglalására. Már Bécs ostromára készülődött, amikor Homonnai Drugeth György lengyel segédcsapatokkal megtámadta a hátországot, ezért visszavonult. 1620. január 8-án a pozsonyi országgyűlés Magyarország fejedelmévé, majd a besztercebányai 1620. augusztus 25-én királlyá választotta. Bár a Szent Korona is a birtokában volt, taktikai okokból nem koronáztatta meg magát. Végül a nikolsburgi béke (1621. december 31.) értelmében mondott le a királyi címről. I. Gábor rövid királyságának dokumentuma a 800 ezer forintra árazott viaszpecsétes nemességadományozó levél.
Kazinczy Ferenc egy nézeteltérés miatt kivált a Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt indított első önálló magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum szerkesztőségéből és önálló lapot adott ki Orpheus címen.
Címéül saját szabadkőmûves nevét választotta, ezzel is hangsúlyozva, hogy célja a felvilágosodás nyelvi és világnézeti programjának képviselete. Eredetileg havonként kívánta megjelentetni, de végül összesen nyolc száma látott napvilágot.
A felvilágosodás nyelvi és világnézeti programját képviselő lap rövid ideig, 1789-ről 1792-ig létezett, de így is a magyar felvilágosodás egyik legjelentősebb folyóirataként tartják számon. Az aukción a rendkívül ritka teljes sorozatot 800 ezer forintért kínálják.
A Cosmographey, Sebastian Münster főművének 15. német nyelvű kiadása 1578-ból való. A kozmográfia-műfaj egyik első, talán legnépszerűbb és
legnagyobb hatású darabja. Münster saját bevallása szerint mintegy 120 tudóssal és művésszel, utazóval és hajóssal működött együtt
a mű összeállítása során, számos korábbi forrást is felhasználva
A hat könyvből álló földrajzi műben Amerikai még csak elnagyoltan és hibásan van feltüntetve.
Az 1,6 millióra tartott, rengeteg metszetet és térképet tartalmazó munkában bőséges a Magyarországgal és Erdéllyel foglalkozó rész, a török terjeszkedés miatt ugyanis ez a terület a nemzetközi figyelem középpontjában állt akkoriban.
Az 1,6 millió forintért kínált, első nyomtatott szentírás, az 1491-es Biblia Latina ősnyomtatvány nemcsak antikvitása miatt értékes, hanem azért is, mert a szent könyv az egyik legjelentősebb svájci nyomdászműhely, a Frobenius nyomda első kiadványa. Ez a nyomda néhány évtized múltán a reneszánsz könyvművészet fellegvára lett, a nyomda munkatársa volt Rotterdami Erasmus, könyvillusztrátora pedig ifjabb Hans Holbein. Alapítója a tudós, humanista Johannes Frobenius volt.
E kiadvány még az ősnyomtatvány-kor bélyegeit viseli magán, hamarosan azonban a műhely kiadványainak külalakjával a reneszánsz könyvművészet, tartalmában pedig az új kultúra kiemelkedő képviselőjévé vált. A kiadványt 1,6 millió forinttal kínálják.
Az aukción 400 forintért kínálják Petőfi Sándor A királyokhoz című versének röplap kiadását. Petőfi egyik leghíresebb versének páratlanul ritka első, röplap-kiadása. A március végén íródott és ki is nyomtatott vers óriási felháborodást keltett az egész országban, a költő népszerűsége nagyot zuhant. Számos válasz született rá, sőt a katolikus templomokban a szószékről ítélték el. A felfokozott reakcióhoz persze jelentősen hozzájárult a körülmények megváltozása is.
A költő némi értetlenséggel, de daccal fogadta a reakciót: „Az a republikanizmus első nyilvános szava volt Magyarországban, és határtalanul csalatkoznak, akik azt hiszik, hogy az utósó is egyszersmind.”
