Gyáros, vegyész, a nemzetközileg elismert Richter gyógyszergyár és a magyar gyógyszeripar megalapítója, a Kalmopyrin és a Hyperol szabadalmaztatója.
Richter Gedeon gyógyszergyáros, vegyész 140 éve, 1872. szeptember 23-án született. Szülei korán meghaltak, gyöngyösi rokonainál nevelkedett. A ferences gimnázium elvégzése után a patikusságot választotta, három évig a gyöngyösi Mersits patikában volt gyakornok.
1890-ig gyógyszerészgyakornok volt, majd öt évvel később a Budapesti Tudományegyetemen kiváló minősítéssel gyógyszerész oklevelet szerzett. Két év múlva, 1897-ben külföldi tanulmányútra indult; német, francia, svájci, angol gyógyszertárakban dolgozott, és több gyógyszergyárban, laboratóriumban tanulmányozta a nagyipari gyógyszergyártás módszereit. Tanulmányútjáról hazatérve, 1901-ben megvásárolta az Üllői út és a Márton utca sarkán ma is meglévő Sas Patikát, amelyben korszerű laboratóriumot rendezett be – a Sas Gyógyszertár ma is működik. Magyarországon elsőként kezdte meg a főként állati szervekből készült organoterápiás készítmények előállítását.
Mivel készítményei iránt egyre nagyobb kereslet mutatkozott, a Sas Gyógyszertár már nem tudta kielégíteni a megnövekedett igényeket. 1906-ban megvásárolta a kőbányai Cserkesz utca 63. számú telket, és a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár két év múlva megkezdte működését.
1897-ben külföldre utazott és több nagy, főként német, olasz, angol és francia gyógyszertárban, gyógyszervegyészeti laboratóriumban és gyógyszergyárban tanulmányozta a nagyipari gyógyszergyártás módszereit.
Kiváló, külföldön is elismert gyógyszereket kísérletezett ki és gyártott, mint például az agyalapi mirigy hátsó lebenyének kivonatát tartalmazó, anyaméh-összehúzó hatású hormonális készítményét, a Glandutrint. Az új gyár első világraszóló sikere a Kalmopyrin volt, amelyet 1912-ben szabadalmaztattak, s mind a mai napig gyártanak. A gyakorlati tapasztalatok eredményeként 1927-ben már húsz betegségre ajánlotta, sorrendben a legfontosabbak: influenza, angina, reumatikus sokizűleti gyulladás, lumbágó, láz és fájdalom, ill. ezek csillapítása. Ezeken a gyógyhatásokon kívül megemlítendő a tüdőgyulladás néhány esete, a fülgyulladás, a fertőző betegségek közül pl. az orbánc, sőt az idegbetegségek néhány formája is.
Londonban és Bukarestben leányvállalatot szervezett, 34 államban bizományi raktárat létesített. Az első világháború kitörésekor a Richter-gyárnak már 24 gyógyszerszabadalma volt, a második világháború idején már öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és tíz leányvállalattal rendelkezett.
A töretlen fejlődés 1944 őszén torpant meg, a zsidótörvények egyre szigorúbb rendelkezései miatt a legjobb szakemberek külföldre menekültek, a kényszerű elbocsátások miatt számos állás betöltetlen maradt. 1942-ben megfosztották vezérigazgatói tisztségétől, bizalmas munkatársai útján otthonából illegálisan irányította a céget. Végül az alapítót magát is kitiltották (a zsidó törvények miatt) a saját gyárából, ahová ugyan még a német megszállás után is be-bejárt, de a vállalat elleni támadások miatt 1944-ben lemondott az igazgatói tisztségről.
A nyilasok rémuralma idején őt is elhurcolták, és a pesti Duna-parton sorstársaival együtt kivégezték, a folyóba lőtték. Halálának pontos időpontja bizonytalan (1944. december 30-ára teszik a történészek), csak annyi bizonyos, hogy 72 éves volt.
A világháború után az újjáépült Richter gyár Kőbányai Gyógyszerárugyár néven működött. 1972-ben Richter Gedeon születésének 100. évfordulóján Richter-emlékérmet alapítottak és a volt Üllői úti Sas gyógyszertárat emléktáblával jelölték meg.
