Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Széchenyiek a történelemben című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

Széchenyiek a történelemben

Szerző: / 2018. szeptember 24. hétfő / Aktuális, Programok   

Széchenyiek a történelemben. Egy történelmi család hagyatéka címmel nyílt kiállítás a budapesti Lipták Villában.

Friedrich von Amerling: Gróf Széchenyi István portréja (Fotó: MTA)Az október elejéig látható összefoglaló tárlat célja a család hagyatékának bemutatása. „A Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Lánchíd, lóversenyek, bálok. Csak néhány példa a rengeteg vívmány közül, amelyeket a Széchenyi család tagjainak köszönhet hazánk, és amelyeket a Lipták Villában nyílt kiállítás mutat be” – hangzott el az M5 kulturális műsorában.

Széchenyi István (1791–1860) államférfi reformjaival, éleslátásával, a mezőgazdaság megújításával, az ipar megteremtésével nagyon sokat tett hazájáért. A pozsonyi országgyűlésen 1825. november 3-án Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalakítására. Széchenyi példáját nyomban követte három másik nemes, Vay Ábrahám, gróf Andrássy György és gróf Károlyi György.

A Katasztrófavédelem Központi Múzeumának jóvoltából a tárlaton a „tűzpasa” Széchenyi Ödön (1839-1922) teljes életművét is megismerhetik az érdeklődők. Berki Imre, a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma igazgatója elmondta: Széchenyi Ödön a londoni világkiállításon volt a birodalmi pavilonnak a vezetője, ahol az angol tűzoltóktól tanulta meg a szakmát. Hazaérve megalapította Magyarországon az önkéntes, majd a hivatásos tűzoltóságot.

Széchenyi Ödön tűzoltókocsikat is fejlesztett, megmentette a tűztől a Nemzeti Színház díszletraktárját, és az ő nevéhez fűződik a Budavári Sikló vagy a Budapesti Fogaskerekű Vasút is. A Széchenyi család épített hagyatékát a Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület gyűjtötte össze tablókon.

 A „legnagyobb magyar” fia 1867. május 18-án 43 napos folyami hajózás után kötött ki a párizsi Iena-híd lábánál. Maga által tervezett gőzösével, a Hableánnyal Pestről indult el, s a Duna-Majna-Rajna-Szajna útvonalon, számtalan nehézséget legyőzve érkezett meg a párizsi világkiállításra. A rakparton ünneplő sokadalom várta, s nem kisebb személyiség üdvözölte, mint a kor neves írója, Jules Verne. A Hableány nagydíjat nyert a világkiállításon, fedélzetén tiszteletét tette III. Napóleon is.

A Budavári Siklót, eredeti nevén a Budai Hegypályát 1870. március 2-án adták át az utazóközönségnek. Ugyancsak gróf Széchenyi Ödön kezdeményezte a világ második siklójának – az első Lyonban volt – megépítését, 183 ezer forintból. Az új közlekedési eszköz fő célja a Várban működő minisztériumok és a Várszínház gyorsabb, egyszerűbb megközelítésének elősegítése volt, ugyanis ekkoriban ezeket más tömegközlekedési eszközzel nem lehetett elérni.

A kiállításon Vígh Róbert Széchenyi-gyűjteménye is látható, amely elsősorban a család szellemi hagyatékát, könyveket, érmeket és más relikviákat tár a közönség elé.