Kortársai szerint „a béke megerősítője, Isten igazságának tanúja és védelmezője” volt Szent Hedvig magyar királyi hercegnő, Lengyelország királynője. Az utolsó Anjou-házi leány 650 éve, 1374. február 18-án született Budán és 625 éve, 1399. július 17-én halt meg Krakkóban.
A lengyelek a legnagyobb uralkodóik között tisztelik őt, hiszen neki köszönhetik, hogy országuk a XV. század fordulójától felvirágzott.
Nagy Lajos magyar és lengyel király harmadik leánya, egyben IV. Béla dédunokája, Hedvig 1373 decembere és 1374 februárja táján, feltehetően 1374. február 18-án született. Édesanyja Erzsébet boszniai hercegnő. Védőszentje Sziléziai Szent Hedvig (1174-1243).
Családja a francia eredetű Anjou-ház, de ő már a Magyarországra szakadt ág harmadik nemzedékéhez tartozott, ezért joggal tekinthető magyar szentnek is. Már ötéves korában eljegyezték Vilmos osztrák herceggel. Nagy Lajos 1379-ben idősebb lányát, Máriát jelölte a lengyel trónra, a fiatalabbat, Hedviget pedig jegyesével, Vilmossal együtt a magyar trónra. A király halála után azonban az özvegy Erzsébet királyné és magyar nemesek Máriát ültették a magyar trónra, Hedviget pedig a lengyel trónra rendelték.
1384. október 15-én, védőszentjének, Sziléziai Szent Hedvignek az ünnepén, Jadwiga néven Lengyelország királynőjévé koronázták. A lengyelek Jadwigát azzal a feltétellel választották meg királynőjükké, hogy feleségül megy Jagelló Ulászló akkor még pogány litván fejedelemhez. Nagy Lajos halála után ugyanis az uralkodó nélkül maradt Lengyelországot minden oldalról ellenséges hatalmak vették körül. Ebben a nehéz politikai helyzetben született meg az a lengyel terv, hogy a lengyel trónra a pogány litván herceget hívják meg, aki az egész Litvániával együtt felvenné a kereszténységet, és a két országot egyesítené.
Hedvig volt alkalmas, hiteles teremtés ennek a merész tervnek a megvalósítására. A lengyelek szívesen vették, amikor Jagelló Ulászló követeket küldött Krakkóba, hogy megkérje Hedvig kezét. Hedviget viszont nagyon nehéz lélektani helyzetbe hozta a litván fejedelem ajánlata. Bár teste-lelke tiltakozott e házasság ellen, Hedvig a kereszténység terjesztése érdekében feláldozta gyermeki szerelmét, és a nála 23 évvel idősebb, marcona, pogány litván fejedelemnek nyújtotta a kezét.
1386. február 18-án megtartották az esküvőt. Jagelló Ulászló és Anjou Hedvig házasságával egyidőben a litván fejedelmet lengyel királlyá koronázták, a litván főurak felvették a kereszténységet, létrejött a lengyel-litván perszonálunió. Hedvig e házasságával a Jagelló- uralkodóház ősanyja lett.
Jagelló Ulászlóval való társuralkodása 15 éven át tartott. Hedvig sokat tett a lengyel és a litván egyház fejlesztésért. Litván teológusok számára 1397-ben Prágában kollégiumot alapított. 1397-ben létrehozta a krakkói egyetem teológiai karát. Sokat fáradozott az elszakadt Ruténia megtérítéséért is.
Kortársai szerint Hedvig „a béke megerősítője, Isten igazságának tanúja és védelmezője” volt. Kitűnt szépségével, szemérmességével, komolyságával és bájával. Kivételesen okos, művelt asszony volt: állhatatos, tevékeny, intuitív és elmélyedő alkat.
Szolgáló jóság jellemezte: az emberek segítésében, és rajtuk keresztül Istenben találta meg az élet értelmét. Szívén viselte a betegek, az árvák, a szegények, az elesettek sorsát. Hosszú órákon át imádkozott a waweli katedrális keresztje előtt. Néhány nappal egyetlen gyermeke világrahozatala után gyermekágyi lázba halt bele 1399. július 17-én. Halálával halt ki az Anjou-ház magyar királyi ága.
A Wawel székesegyháznak nem a királyi kriptájában temették el, hanem a főoltár alá, azzal a meggyőződéssel, hogy csak kis ideig marad ott, amíg föl nem emelik az oltár dicsőségébe. A mindenki által tisztelt és szeretett királynő boldoggá avatását halála után két évtizeddel a krakkói egyház kezdeményezte, de a hivatalos eljárás évszázadokra elakadt.
Végül II. János Pál pápa 1979-ben a waweli katedrálisban avatta boldoggá, majd 1997. június 8-án Krakkóban szentté.
Érdekesség, hogy II. János Pál pápát Anjou Hedvig védőszentjének, Sziléziai Szent Hedvignek az ünnepén, október 16-án választották meg az egyház fejévé.
A lengyel nép Jadwigát már életében édesanyjának hívta, halála óta pedig szentként tiszteli. A magyarság kegyeletét szépen fejezi ki Vörösmarty Mihály gyönyörű Hedvig-legendája. Hedvig ma is az európai keresztény kultúra egységének a szimbóluma.
