„Medárdus napja ha tiszta, / nem jő a rossz idő vissza.” Ezen a napon tartják Szent Medárd, a frank származású katolikus püspök, a gabona aratása és a szüreti munka védőszentjének ünnepét.
A népi mondás szerint: „Ha ezen a napon esik, negyven napig esik egyfolytában.” A Medárd-napi az egyik legnagyobb eséllyel megvalósuló népi megfigyelés, előrejelzés. Bár olyan még nem fordult elő, hogy negyven napig folyamatosan essen, de hogy egy hosszabb ideig tartó csapadékosabb időszak következik, „az szinte bizonyos”.
Szent Medárd ünnepe
A picardiai Salencyben született egy frank nemes és egy gallo-római anya gyermekeként 456 körül. Saint-Quentinben tanult, néhány évig világi életet élt, csak 33 éves korában szentelték pappá. Hittérítő és szónoki képességeivel alapozta meg hírnevét, Alomer püspök utódává, Picardia tartomány püspökévé választották, s meglehet, hogy maga Remigius érsek iktatta be 530 körül, aki egykor az első frank királyt is megkeresztelte.
A hunok és a vandálok pusztítása nyomán székhelyét áttette Noviomagusba (ma: Noyons). Amikor 532-ben a szomszédos tournai egyházmegye püspöke, a később szentté avatott Eleutherius vértanúhalált szenvedett, a hívek Medárdot szerették volna püspöküknek, és Remigius érsek örömmel tett eleget kérésüknek. Azt tartják, hogy e két egyházmegye ötszáz éven át közös püspök irányítása alatt maradt.
Állítólag ő adta fel az apácafátylat Radegunda frank királynénak, és ő honosította meg a rózsaünnepeket. A rózsakoszorú a környék legpéldásabb viselkedésű hajadonának járt. 545. június 8-án halt meg.
Számos néphit köthető ehhez a naphoz: ha Medárdkor esik, 40 napig esni fog, ha Medárd száraz, 40 napos szárazság várható. Ő a gabona aratásának és a szüreti munkának a védőszentje.
A művészeti alkotásokon feje fölött kiterjesztett szárnyú sasmadárral ábrázolják, ami megvédi az esőcseppektől, egyértelmű utalás ez a legendára: Medárdot gyerekkorában kiterjesztett szárnyaival óvta meg a királyi madár a hatalmas záportól.
