A tanulás-tanítás minősége a felsőoktatásban olyan terület, melynek vizsgálata kiemelt feladat – hangsúlyozták a Minőségi tanítás a felsőoktatásban című kerekasztal-beszélgetés résztvevői.
2012. január 13-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán a felsőoktatá, a tanulás és a tanítás lehetőségei és fejlesztései és jövője volt a fő téma. „Az esemény célja, hogy visszajelzést adjunk a 2011 decemberében Mexicaliban rendezett nemzetközi Managing Quality Teaching in Higher Education – What Works? elnevezésű konferenciáról” – nyitotta meg a beszélgetést Halász Gábor, az ELTE PPK egyetemi tanára. A mexikói kongresszuson a világ húsz országából érkezett felsőoktatási vezetők, kutatók és fejlesztők osztották meg egymással tapasztalataikat és eredményeiket. A magyar résztvevők az ELTE-n zajló tanulásszervezési innovációkat mutatták be, előadásaikból nyújtott ízelítőt a kerekasztal-beszélgetés.
Az ELTE OECD Institutional Management in Higher Education (IMHE) programban való részvételét az „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE” projekt támogatja, mely az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Az IMHE főként a felsőoktatás nemzetközivé válására, annak regionális folyamatokban betöltött szerepére, illetve finanszírozására fókuszál. A projekt során eddig tíz tengerentúli, afrikai és európai egyetem minőségi tanítást célzó kezdeményezéseit vizsgálták meg, így olyanokat is, melyeket az ELTE mutatott be. Ez utóbbiakat az IMHE szakértői által az ELTE-ről készített, hamarosan elérhetővé váló jelentés fogja értékelni. Az Egyetem delegációja a konferencián ezek közül kettőt, az alapképzések felülvizsgálatának eredményeit és az egyetem e-learning rendszerét is mutatta be.
Kiss Paszkál véleménye szerint a konferencia egyik legfontosabb hozadéka a tapasztalatszerzés, illetve csere volt. „Számos eltanulható gyakorlattal találkoztam, mely rámutatott arra, hogy a tanulás-tanítás minőségének vizsgálatát az intézményeknek kiemelt feladatként kell kezelniük” – hangsúlyozta. Az egyetemi docens a felsőoktatás minőségének vizsgálatát célzó új kezdeményezésekről, így az OECD által tervezett AHELO elnevezésű vizsgálatról is beszámolt. „Ez a kialakulóban lévő metódus a PISA-mérésekhez hasonlít, vagyis az általános kompetenciák mérésén alapul. Emellett sajátossága, hogy az úgynevezett CLA-módszert is alkalmazza, amely a munkahelyzetben használt (szövegértési és szövegalkotási) kompetenciákat és a hozzáadott értéket méri, azaz azt vizsgálja, hogy a hallgató bejövő kompetenciáihoz az intézmény mennyivel járult hozzá.” Hangsúlyozta, hogy a tanulás-tanítás folyamatokat mindenképpen fejleszteni kell, ennek érdekében pedig hasznos lenne létrehozni egy ezzel foglalkozó központot is.
Halász Gábor a konferencia fókuszpontjait mutatta be. Mexikóban nagy hangsúlyt kapott a nemzeti szintű szakpolitikák, a nemzeti és az intézményi szintet egyaránt érintő humánerőforrás-fejlesztés), a képzési programok, a technológia és a hallgatók is. A konferencián négy szekcióban az IMHE programban résztvevő intézmények is bemutatkoztak. Ezek a következő területekre fókuszáltak: az indikátorok (itt azzal foglalkoztak, hogyan lehet mérni a tanulás-tanítás eredményességét), az akadémiai személyzet szakmai fejlesztése, az infokommunikációs technológia szerepe és a képzési programok fejlesztése – utóbbi kettőben képviseltette magát az ELTE.
A bolognai folyamat hazai megvalósítását és az ELTE alapszakos képzési programjainak felülvizsgálati eredményeit mutatta be Tóth Ilona, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Tanulmányi Hivatalának vezetője, aki iemelte, hogy az alapszakokat érintő ilyen nagyszabású, szisztematikus vizsgálatot eddig sehol máshol nem hajtottak végre. Az átvilágítás, melyet 2009-ben végeztek, az alapszakok több mint a felét érintette. A felülvizsgálat fontos eredménye, hogy egyes képzések kimeneti követelményrendszerét megváltoztatták, illetve emellett nagy szerep jutott a hallgatóknak, a munkaerőpiacról érkezett visszajelzéseknek, valamint a karokon folyó tehetséggondozásnak is.
A mexikói konferencián a képzési programok fejlesztése szekcióban a BaBe-programról tartott előadást Gaskó Krisztina és Dóczi-Vámos Gabriella. A pedagógia BA bevezetését követő akciókutatásban kiemelten foglalkoztak a hallgatói oldallal, így a diákok tanulásával, a hallgatók és az oktatók közti együttműködéssel és tantárgyak változatásaival is. A BaBe-projekt vezetője Vámos Ágnes hangsúlyozta: a konferencián főleg a kutatás szervezeti oldalát mutatták be, vagyis azt nézték, hogy milyen szintekre (intézményi, képzési stb.) lehet az eredményeket transzportálni.*
Virányi Anita tanársegéd az ELTE e-learning rendszer ügyfélszolgálatának koordinátoraként vett részt a konferencián, aki a rendszert ismertette meg a jelenlévőkkel. Többek között vizsgálta az e-learning mint tartalomszolgáltató rendszer és az ETR mint adminisztratív felület kapcsolatát, az e-learning rendszer akadálymentes hozzáférésének kérdését és egyetemi oktatásba való beépítésének lehetőségeit is. Virányi Anita szerint, bár jelenleg főként tartalommegosztásra használják, a rendszer ennél jóval több lehetőséget rejt magában. Ezt megerősítette az ELTE rendszerének fejlesztését vezető Ollé János, aki szerint ez a konferencia is jelezte: a fejlett e-learning rendszerek elsősorban nem műszaki, hanem pedagógiai tartalmat jelentenek.
Halász Gábor a kerekasztal-beszélgetés zárásaként elmondta: májusra terveznek egy tanulás-tanítás minősége a felsőoktatásban témájú konferenciát, illetve várhatóan ekkorra készül el a mexikói konferencia anyagát tartalmazó Learning or lesson című kiadvány magyar fordítása is.
