85 éve, 1928. október 25-én felavatták a Magyar Rádió mai székházát Budapesten.
„A rádió kigondolója különb ajándékot adott az emberiségnek, mint Kolumbusz – írta Herczeg Ferenc. – Ma még csak játszunk ezzel a találmánnyal, mint a kismacska a napsugárral, de idővel jobban át fogja alakítani az életet, mint Amerika fölfedezése. Az emberiség kozmikus erők urává lett és elképzelhetetlen magasságok és távolságok nyílnak meg előtte.”
Az intézmény székháza az akkori Sándor, a mai Bródy Sándor utcában épült fel. Akkor ott kapott helyet a Magyar Távirati Iroda (MTI) is, amely az 1950-es évek elején önálló épületbe költözött a Naphegyre. A rádió előzménye, a vezetékes telefonhálózatra épülő „Beszélő Újság”, Puskás Tivadar találmánya 1893-tól működött.
A Magyar Rádió első műsorát 1924. március 15-én sugározták középhullámon egy 250 watt teljesítményű adóval, a rendszeres műsorszórás 1925. december 1-jén indult meg a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. (MTR) keretében, amely akkor a Magyar Távirati Irodát (MTI) is magában foglalta. Az egész ország területén hallható adás sugárzásához szükségessé vált egy nagy teljesítményű adó felépítése, helyszínnek Szigetszentmiklós Lakihegy nevű részét választották, az adótornyot 1928 áprilisában helyezték üzembe. A rádióelőfizetők száma viharos gyorsasággal nőtt, 1933-ra meghaladta a háromszázezret, így újabb fejlesztés vált szükségessé, az év végén átadták a 284 méter magas, szivar alakú lakihegyi tornyot, Európa akkor legmagasabb építményét.
1928. október 25-én avatták fel a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és Telefonhírmondó új székházát, Gerlóczy Gedeon tervei alapján, a Főherceg Sándor (ma Bródy Sándor) utca 7. szám alatt. 1932 és 1936 között Münnich Aladár, majd 1939–1944 között Cséry Miklós tervei alapján újabb bővítésekre került sor. 1945 februárjától megindult a stúdiópalota háború utáni helyreállítása, 1949 novemberében az udvaron Szabó István tervei alapján felépült a vendégek fogadására és a rádiós műhelymunka serkentésére a Pagoda épülete. Később az épülettömbben lévő újabb ingatlanok birtokbavételével terjeszkedett a rádió.
A „Sándor utcai hangház” épületei részesei voltak a történelem nagy eseményeinek, így például 1938-ban az Eucharisztikus Kongresszusra és a Szent István-évre érkező zarándokok egyik szervező és központi közvetítő helyéül szolgált. A második világháború idején a rádió szerepet vállalt a lakosság riasztásában, tartotta a kapcsolatot a fronton harcoló katonákkal, 1944. október 15-én főszerepe volt Horthy kormányzó sikertelen kiugrási kísérletében. A koncepciós perek (1949) idején a Mindszenthy- és Rajk-per innen hangzott el először. 1956. október 23-án éjjel voltaképpen itt robbant ki a fegyveres felkelés és szabadságharc. Majd a közszolgálati rádió a szabadság rádiójává vált, Szabad Kossuth Rádió néven. Az új magyar gazdasági mechanizmus kihirdetése és az 1968-as csehszlovákiai eseményekről beszámoló hírek is innen kerültek az éterbe. A köztársaság 1989-es kikiáltásának és a szabad választásoknak is itt adtak hangot először.
A közmédia 2011-ben megkezdett integrációjának jegyében a közszolgálati rádióadók hír- és hírháttér műsorai 2013. július 21-étől már a közmédia óbudai, Kunigunda úti gyártóbázisán készülnek, de Bródy Sándor utcai épületegyüttes jelenleg is otthona a rádiónak, ahol az archívum és az MTVA múzeuma és könyvtára található.
