„Ahol a tudomány elakad, ott annál élénkebben működik a képzelet.” Thor Heyerdahl világhírű norvég utazó, néprajzkutató egész életében teret engedett fantáziájának.
Vakmerő expedícióval üde szívfolt volt a 20. századi tudóstársadalomban Thor Heyerdahl. Elméleteit általában kétkedéssel fogadták. A norvég tudós mégis értékes örökséget hagyott a világra: utazásai i során szembesült azzal, milyen rombolást vitt végbe a világóceánokon a modern kor. Hírnevét arra használta, hogy a környezetvédelem fontosságát hirdesse.
1914-ben született a norvégigai Lavrik városában. Egyetemista korában egyik gazdag barátja könyveit tanulmányozva beleszeretett a polinézek világába. A fejébe vette, hogy a polinézek nem északról népesítették be a szigetvilágot, hanem Dél-Amerikából hajóztak át az óceánon. Ezt bizonyítandó, 1947-ben elindult Peruból egy kilenc fatörzsből eszkábált tutajon, és százegy nap alatt nyolcezer kilométert megtéve megérkezett Polinéziába. Az expedícióról beszámoló izgalmas könyvét hetven nyelvre fordították le, az útról forgatott látványos dokumentumfilmet Oscar-díjjal jutalmazták.
A sikert követően Heyerdahl nem tudott leállni. Munkatáraival felállították a Húsvét-szigeteken egy moai szobrot, bizonyítva, hogy viszonylag kevés ember is elég volt a soktonnás kőszobrok mozgatásához. Ezután Amerikába készült. 1969-ben a Ra nevű papírusznád tutajjal Marokkóból Amerikába akart elhajózni, hogy bebizonyítsa: már jóval Kolumbusz előtt is megtehették ezt az utat. Négyezer mérföld után azonban a tutajszétesett. Egy évvel később a Ra II. hajóval sikerült eljutnia az Újvilágba. 1978-ban Irakból Indiába akart elhajózni, de a hatóságok packázása és a Perzsa-öböl mentén dúló polgárháborúk elleni tiltakozásul felgyújtotta Tigris nevű hajóját.
Heyerdahl kutatta az Indiai-óceánon fekvő Maldív-szigetek korai történelmét, a Kanári-szigeteken nappiramist fedezett fel, melyet a szigetek őslakói, a guancsok építhettek, s a perui Tucume vidékén huszonhat piramist tárt fel. 81 évesen is a marokkói Tanger és Rabat között elterülő Lixus nevű romvárosban ásatott, utolsó könyvében a vikingek nyomait kereste a Fekete-tenger térségében.
Heyerdahlt, aki a zöld mozgalom aktív tagja és támogatója volt, tizenegy európai és amerikai egyetem avatta díszdoktorrá, tagja volt a Norvég Tudományos Akadémiának. Expedícióiról írt könyvei magyarul is megjelentek.
Thor Heyerdahl 2002. április 18-án agydaganat következtében hunyt el az észak-olaszországi Colla Micheriben, itt is temették el. Életműve ellentmondásos: heroikus, látványos útjaival sikerült felhívnia a közönség figyelmét a régi kultúrákra és számos felfedezést tett. Ugyanakkor elméleteit nem sikerült igazolnia, a tudományos életben lényegesen kisebb népszerűségnek örvendett: tevékenységét gyanakvással figyelték és felületességgel, szenzáció-hajhászással vádolták.
