Fekete István születésének 120. évfordulója alkalmából Titkos kalendárium címmel vándorkiállítást indított útjára a Móra Könyvkiadó.
Fekete István 120 éve, 1900. január 25-én, a Somogy megyei Göllén született. Az akkori kor szokásának megfelelően keményen nevelték. A fiúra nagy hatást gyakorolt anyai nagyanyja és édesanyja, akik melegszívű szeretetükkel ellensúlyozták apja vasszigorát. Első „vadászélményeit” már nagyon fiatalon (körülbelül 3 éves korában) szerezte, ahogyan a Ballagó idő című életrajzi regényében is említi. 1917 végén önként bevonult katonának, 1918 tavaszán iskolájában hadiérettségit tett, majd káplárként szolgált.
1936-ban írta meg A koppányi aga testamentumát, a Gárdonyi Géza Társaság történelmi regénypályázatára. Első könyve máris a pályázat első helyezettje lett. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda magyar nemzeti szellemiségű regény pályázatán (1939) a Zsellérek című regénye kapta az első díjat. Következő kisregénye a Csí volt.
1940-ben a Kisfaludy Társaság is soraiba választotta. Még színdarabot is írt, Hajnalodik címmel, mely drámát telt ház előtt játszották a Magyar- és a Kamaraszínházban, közel százszor. Majd Bánki Viktor filmrendező kérte fel egy forgatókönyv (Doktor Kovács István) elkészítésére, melyet egy hét alatt készített el. Megjelent Hajnal Badányban, újabb elbeszéléskötetet írt Egy szem kukorica címmel (1944), négy évvel később kiadták a Tíz szál gyertya című novelláskötetét.
1951 őszétől a kunszentmártoni Halászmesterképző iskola tanára. Ott írta a Kele, valamint Lutra című regényeit. A Kele a Magvető gondozásában jutott el olvasóihoz, a Lutra pedig 1955-ben látott napvilágot, megelőzve a Bogáncsot, a Tüskevárt és a Vukot. Megírta a szarvasi arborétum történetét elmesélő Pepi-kert című könyvét, a Tüskevárért pedig 1960-ban még József Attila-díjjal is kitüntették. 1965-ben jelent meg a Csend.
1970. június 23-án hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben temették el, hamvait 2004. augusztus 14-én újratemették szülőfalujában, a Somogy megyei Göllén. (Forrás: Móra Kiadó)
A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtárban november 27-ig látogatható interaktív tárlat megnyitóján Emőd Teréz kurátor elmondta: a középpontban egy, az évszakokat ábrázoló nagy fa áll, melyhez egy társasjáték kapcsolódik, illetve van egy QR-kódos játék, ahol a természet és az állatok hangjait lehet kitalálni, de diafilmek és bábok is láthatók a kiállításon. A tizenegy tablón található Fekete István-idézetek a természet nyelvén szólítják meg az olvasókat, de számos könyve, az életútjával foglalkozó írások és egy digitális fotóalbum is várja az érdeklődőket.
A szervezők szándéka szerint az író műveire egyedi hangvételük és tartalmuk mellett azért kell és érdemes ismét nagyobb figyelmet fordítani, mert napjainkban fókuszba került a természetvédelem, a fenntarthatóság témaköre, Fekete István művei pedig a természettel harmóniában való létezést mutatják be tökéletes élethűséggel, jól orientálva az olvasókat.
A felnőtteknek és gyerekeknek szánt kiállítás november 27-ig marad a városban, majd folytatja útját Veszprémbe és Ajkára.
